Egyes forex brokerek kis statisztikai segítséggel kiszűrik azokat a trader-eket, akik várhatóan nemsokára (1-2 hónapon belül) elbukják a számlájukat, és elkezdenek ellenük tradelni, azaz velük ellentétes pozíciókat (pozi-kat) felvenni (amin az egyik veszít azon ugye a másik nyer).
Mi alapján mondják meg, ki lesz a vesztes? Nem annyira bonyolult, mint gondolnánk:
- A tőkéjéhez viszonyítva relatíve nagy lot-okkal trade-el,
- Viszonylag sok azonnali megbízást (market entry - rögtön poziba lép) ad és kevés előre beállított rendelést (order entry - csak az adott ár teljesülése esetén lép poziba;!! különböző kereskedési felületeken másként hívhatják ezen rendelés típusokat!!),
- Növekszik a megbízások száma, egyre szaporodnak a market entry-k
Ezeket a szempontokat mi is figyelhetjük és felhasználhatjuk saját kereskedésünk irányvonalának figyelésében:
- Az elsőt viszonylag könnyedén kiküszöbölhetjük. Egyszerűen NE csináljuk! Akinek ez nem megy az hagyja abba ....... a kereskedést.......... pár hétre, hátha utána már megy :)
- A második eset az részben kereskedési stratégia függvénye is, hogy ki mennyi azonnali, vagy előre beállított poziba lépést használ. Itt a lényeg, hogy a begyakorolt és bevált stratégiánkat betartjuk-e, vagy szép lassan (vagy gyorsan) egyre inkább áthágjuk valamilyen oknál fogva, azaz NEM TUDATOSAN, de változtatunk a kereskedési stílusunkon, ami valószínűleg bukóhoz vezet.
- Abszolút értékben is növekszik az egy napra eső trade-ek száma, holott nem vezettünk be újabb setup-ot (kereskedési jelzést, amire poziba lépünk) a stratégiánkba, azaz félő, hogy belépünk az OVERTRADING kategóriába.
A "szakma" overtrading-nek emlegeti azt, amikor valaki logikailag indokolatlanul gyakran nyit pozíciókat. Nem overtrading az, amikor egy scalper (aki kis mennyiségű pip-ekre játszik), amikor megy a piac igyekszik a számára megfelelő nagyságú hullámokat egymás után leskalpolni, mivel számára ez a megszokott. De amikor egy swing trader (swing, azaz hullám - nagyobb pár órástól 1-2 napos hullámokban gondolkodó) hirtelen elkezd ugyanazzal a gondolkodással és gyakorlat nélkül 10-15 pip-eket levadászni az overtrading.
Az overtrading-hez sokféle út vezet (itt egyes részletekben esetleg ismétlem magam, de ez most egy jóval gyakorlatiasabb megközelítése annak, hogy esetleges hibáinkat észrevegyük, mint az előző bejegyzés. Mindenkinek ajánlom, aki még nem olvasott erről máshol):
- Az "Akció-vadász" (off-topic-megj.: nekem Jackie Chan jut erről eszembe, akinek lelkesedése és energikussága számomra mindig is példa értékű volt a civil életben), alig várja, hogy pozícióba léphessen. Impulzív és nem tudja kivárni amíg a setup tényleg megmutatja magát, mert lelki szemei előtt már látja a setup lehetőségét és az ár további haladását az ő általa meghatározott irányba. Ez ugye egyértelműen túl sok és alacsony valószínűségű trade-hez ezet.
- A "Bosszúálló". Szerintem az "akció-vadász" tud legkönnyebben bosszúállóvá válni, amikor bukik egy nagyot és vissza akarja nyerni azt a piactól, de más mentalitású traderek is beleesnek ebbe a hibába (revenge trading). Amikor az hajt, hogy revansot vegyél a piacon, akkor megint nem tiszta fejjel gondolkodsz, és igyekszel mielőbb behozni a veszteséget, hogy elégtételt nyerj. (amúgy ha betartod a 2%-os szabályt és nem játszol akció vadászt, akkor lenne okod revansot venni? Tudnál akkorát veszteni egymás után 3-4 trade-en, ami miatt érzelmeidet már nem tudod kordában tartani?)
- A "félelem-trading". Ugye ez volt azokra jellemző, akiket a "görcsös-vesztes" fejlődési szakaszba soroltam. De ez szintén overtrading-ben nyilvánul meg, azaz a szűk stop-ok miatt nagyon sokszor vesztesen zárulnak a trade-ek és amikor nyerő, akkor is gyorsan sok kicsit kell nyernie, hogy haladjon.
- Az "euforia-trading". Röviden: nyerünk, istennek érezzük magunkat és könnyelműek leszünk, e-miatt nagyot bukunk.
- A "piac-üldöző". "Never chase the market!" azaz "Soha ne üldözd a piacot", mondja minden kereskedéssel foglalkozó könyv. Mit jelent ez? Ha már a számomra megfelelő kockázat és potenciális profittal rendelkező lehetőség (setup) elmúlt, akkor nem lépek pozícióba. Ha ránézeka chart-ra és látom, hogy megy a piac, mint "az állat", de még nem elemeztem ki a következő támasz és ellenállás szinteket és nem látom a stratégiámnak megfelelő belépési pontot, akkor nem lépek poziba! …..És igen, e-miatt a piac sokszor el fog menni előttem. De ezen gondolkodásmód véd meg attól, hogy ne váljon minden "szemétté" a kezeim közt. A nyerőnek látszó trade-ek ne forduljanak meg ahogy beléptem a poziba, hogy olyan pozi-kat nyithassak ahol a profit felülmúlja a vesztes pozikon begyűjtött mínuszt. Még ha időnként fájdalmas is nézni egy-egy hirtelen 100 pontos emelkedést, tudd, hogy aki üldöz, az eshet a legnagyobbat.
A "piac üldözés" amiatt is kialakulhat, hogy nem ismerjük fel, hogy a piac aznap nem olyan, mint ami a mi kereskedési stílusunknak megfelelő. Leginkább az angolul choppy-nak (apró hullámosnak) is nevezett piac az olyan, ami képes ledarálni az ember számláját, ha nem veszi észre időben, hogy stratégiát kell váltani, vagy távol maradni, ha az ilyen piacra nincs bevált stratégiánk. Ilyenkor az ember képes egymás után nyitni-csukni a tradek-et ahogy a piac táncoltatja őt, miközben igazán nem megy semerre, csak csapkod összevissza. Ilyen időszakokban sokszor még annyi forgalom sincs a piacban, hogy valami normális rangelő (sávozó) stratégiát meg lehessen játszani.
„Új cuccok, vágyak és irreális profit célok”: tegyük fel, hogy emberünk már profitot termel megszokott kereskedési metódusaival. De vagy saját ötlet vagy az asszony unszolására rájön, hogy venni kell egy új autót, házat, hajót stb. és kikalkulálja, hogy ehhez mennyi lóvé kell. Ezután rájön, hogy ennyit nem tud elég gyorsan kitermelni csak akkor, ha nagyobb pozíció méretet választ a megszokottnál, vagy többet trade-el egy nap, hogy az autó meglegyen, tehát nem előre megfontoltan változtat már megszokott és bevált kereskedési stílusán. Innen már gondolom látod az egyenes utat. Nagyobb tét, nagyobb veszteség, nagyobb érzelmi hatás, revans, overtrading….margin call (azaz a broker becsukja a pozíciókat, mert nincs elég fedezet a számlán)
Az overtrading egyértelműen romboló nem csak a számlánkra, hanem saját önérzetünkre nézve is. Egyre több időt töltünk a gép előtt. Úgy érezzük egyre keményebben dolgozunk a pénzünkért, és mégis egyre inkább nincs eredménye. Pontosan az ellenkezőjét érjük el annak, amit szerettünk volna. Szabadságra törekedtünk, minél kevesebb munkával és stresszel minél nagyobb profitra, ehelyett sok stressz-t és robotolást értünk el és emellett anyagi veszteséget.
Ezért érdemes heti rendszerességgel átnézni az előző heted trade-jeit, és megnézni, hány volt megalapozott és hány érzelmi indíttatású, milyen trendet követ a kereskedésünk.
És végezetül most szeretném újra definiálni a nyertes és vesztes fogalmát, ami sokak számára talán lelkesítőnek fog hatni:
Hosszú távon nem egyértelműen az a nyertes a kereskedésben, akinek jelenleg nincs vesztes trade-je és nem az a vesztes, aki jelenleg veszteséges. Hosszú távon nyertes az, aki kereskedési stratégiájának megfelelően, azt betartva kereskedik. Csak Ő tudja módszeresen megfigyelni hibáit és azokon javítani.
MINDEN TRADE NYERTES TRADE AHOL BETARTOTTUK ÉSSZERŰEN MEGALKOTOTT SZABÁLYAINKAT, még akkor is, ha kistoppolt minket a piac! Jutalmazd meg magad minden olyan trade-ért, amit előtte stratégiádnak megfelelően kielemeztél, kivártad a setup megjelenését, max 2%-ot kockáztattál, és kivártad a trade eredményét.
Valamelyik könyvben olvastam, hogy vannak trader-ek, akik felállnak és megtapsolnak minden olyan trade-et, ahol kistoppolódnak, de nem csinálnak semmi különöset, amikor nyernek, mert számukra sem nyerni a nagy megpróbáltatás, hanem időben levágni a veszteséget és nem engedni nagyra nőni a kockázatot. Ezzel a kis közjátékkal egyben el is oszlatják magukból a bosszúságot, ami az overtrading felé vezetne a már ismert úton.
Saját tapasztalatom, hogy minden igazi nagy bukóm érzelmi indíttatással kezdődött és overtrading-ben ért véget (a számlám egy jó részével együtt). Meggyőződésem, hogy ezen és a money management-en áll vagy bukik a kereskedés, mint befektetés és megélhetés sikere (röviden: mennyire tudsz hideg fejjel és fegyelmezetten kereskedni).
Ha másik oldalról közelíted ezt meg szintén logikus: Mivel a piacon más traderekkel versenyzünk, ezért mindig keressük azokat a dolgokat, amik „előnyt” (angolban „edge”-et szokták használni erre – my edge in trading=az én versenyelőnyöm/előnyt biztosító filozófiám a kereskedésben - ez nem "hivatalos" fordítás, nehéz magyarban megfogalmazni) nyújtanak a számunkra a többiekkel szemben. Tudjuk, hogy a civil életben az emberek döntéseinek 80-90%-a érzelmi alapokon nyugszik (még ha utána racionalizálja is miért kell neki új autó), miért lenne ez másként a kereskedésben? Micsoda előnyt jelent, ha mi a maradék 10-20%-ba tudunk tartozni (az esetek többségében J)?! Ha ebben képesek vagyunk fejlődni, akkor hosszú távú, mondhatni életre szóló, előnyhöz jutunk a többiekkel szemben. (Egy új indikátor meg lehet, hogy csak egy hétig nyújt előnyt.)
Viszont ha ezekben nem állunk helyt, akkor még egy 90%-os stratégiával is veszteni fogunk hosszú távon!!! Kereskedési stratégia van annyi, mint égen a csillag, egyszerű és gyorsan tanulható (csak egyet mondjak mi, ami 100%-os igaz).
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.