Kiválasztás során mindig megnézem az adott részvényhez tartozó bennfentes tranzakciókat. Fontos a bennfentesek tulajdoni részesedése, preferált, ha legalább 10-15%-os hányaddal rendelkeznek. Ez majdnem kötelező elem nálam. A tranzakciók terén elsősorban a vásárlások érdekelnek (esetleg, az eladások hiánya), az eladásokat inkább tekintem a normális üzleti tevékenység részének, mint fontos jelzésnek. A nagyobb méretű bennfentes eladásokat sokan tekintik eladási jelzésnek, de szerintem nincs igazuk. Saját tapasztalataimból az ALDA, és a HURC ugrik be, amelyekben hatalmas bennfentes eladások voltak, aztán végül jelentősen emelkedett az ár. Természetesen az ellenkezőjére is van példa, a TASR, vagy legutóbb a HOM nagy méretű bennfentes eladások után nagyot zuhant. Itt inkább arról van szó, hogy a bennfentes eladás (akár nagy tételben) rendkívül megbízhatatlan jelzés, nem érdemes figyelembe venni.

Sajnos a bennfentes vétel sem túl megbízható. A VPHM ugyan hatalmas vételek után kezdte meg hihetetlen felfutását tavaly tavasszal, vagy a TRMM és PARL jut még eszembe, mint pozitív példák, de az IIG például majd 80%-ot esett bennfentes vételek után, hogy az ESCL pilótajátékos sztoriról ne is beszéljünk, ahol szintén történtek (nem túl nagy méretű) bennfentes vásárlások. Mint sok más esetben a piacon, itt is azt kell eldönteni, hogy valós vásárlásról, vagy beetetésről van szó. Sajnos a cégvezetők, bennfentesnek számító nagy tulajdonosok egy része azért vásárol, hogy később jobb áron tudjon eladni. Akinek mondjuk 100 MUSD-t érő részesedése van, megéri rászánni akár 100 ezer dollárt, ilyen piaci jelzések generálására.

Tehát a bennfentes vásárlás fontos jelzés, de a minőségét mindig célszerű értékelni. A dolog ott kezdődik, hogy csak a tőzsdei vásárlást kell figyelembe venni. A különböző piacon kívüli akvizíciók, opciólehívások, gyakran minimális készpénzt igénylő tranzakciók, ezért nincs jelentőségük. Szintén figyelmen kívül szoktam hagyni a nagy vagyonnal rendelkező bennfentesek vásárlásait (kivéve, ha elimert tőkepiaci befektetőről van szó), mert számukra ez igazán nem érdemi döntés. Ezt kiválóan érzékelteti az itt szereplő példa, miszerint ha Michael Dell 70 MUSD értékű részvényt vásárol a cégében, az nagyjából ekvivalens egy kisbefektető 100 db DELL részvény vásárlására vonatkozó döntésével.

Véleményem szerint a jó minőségű bennfentes vásárlást a következők jellemzik:

- nyíltpiaci vásárlás (Purchase néven regisztrálják)
- legalább 50000 USD értékű (és nem elhanyagolható a vásárló vagyonához képest)
- magas rangú tisztviselők vásároltak (President, CEO, CFO)
- több tisztségviselő vásárolt.

Az utolsó pont jelentősége a legnagyobb, mert minimalizálja a valószínűségét, hogy a piac hülyítéséről van szó. Sajnos ilyen vásárlásra van a legkevesebb példa, ezért nem tekinteném kizárólagos követelménynek.

A bennfentes tranzakciókat mindig figyelembe veszem egyedi részvények kiválasztásánál, de a következő kérdés, hogy lehetséges-e megbízható stratégiát alapozni erre? Ilyenkor nem egy kiválasztási metódus x.-edik eleme lenne, hanem a bennfentes vásárlás indukálná magát a kiválasztást. A bennfentes tranzakciók figyelése ma már interneten is könnyen megoldható, például az alábbi webhelyek erre szakosodtak:

http://www.form4oracle.com/

http://www.insidercow.com/

http://www.insider-monitor.com/

Tehát egy ilyen stratégia technikailag egyszerűen megoldható. Jómagam próbálkoztam is vele, kitörési rendszerrel kombinálva. Nem volt eredménytelen próbálkozás, de végül talonba helyeztem. A legnagyobb problémám az volt, hogy rendkívül hosszú tesztelési időszakra lett volna szükség, mert nem tudtam megbízható történeti adatokhoz jutni bennfentes tranzakciókról. Sőt még összefoglaló szinten is kevés irodalmat találtam a bennfentes vásárlások statisztikai eredményességéről. Ezért is örültem, amikor most erre a cikkre akadtam.

A Morgan Stanley időt szakított a bennfentes vásárlások statisztikai elemzésére. Az eredmények vegyesek. A bennfentes vásárlások egyrészt 6% plusz hozamot hoztak az SP500-hoz viszonyítva, másrészt csak az esetek 52%-ban bizonyultak nyerő jelzésnek (csak a választások fele lett nyereséges), ezért részvénykiválasztásra önmagában nem elég erős jelzés. A statisztika megerősítette, a már jelzett minőségi követelményt, amely szerint, minél magasabb a vásárló(k) beosztása, annál nagyobb a hozam. Természetesen a vásárlás mennyisége is pozitívan függ össze az eredményességgel.

Szintén vizsgálták a hozamokat szektorok szerinti bontásban. Ennek nem értem igazán az okát. Most azt feltételezzük, hogy bizonyos szektorokban okosabbak a menedzserek mint máshol? Nem is venném különösebben figyelembe ezt a szempontot, de a két szélső érték azért érdekes, az autóiparban mínusz 19%-ot, az energiaiparban plusz 46%-ot hoztak a bennfentes vásárlások (a hozamok az SP500-hoz viszonyítottak). Elég meglepő, de azért nem tradelnék erre az eredményre.

A fentiek fényében, szerintem a bennfentes tranzakciók önmagukban nem adnak olyan erős jelet, hogy egy stratégiát 80-90%-ban erre alapozhassunk, de a minőségi bennfentes vásárlások  egy-egy sikeres stratégia rendkívül fontos elemét képezhetik. 

Mielőtt bármiféle backtestet csinálnánk, a rendelkezésre álló adatokat két részre kell osztani, In-Sample és Out-of-Sample adatokra.
Az In Sample adatokon folytatjuk a rendszer tesztelését fejlesztés közben. Amikor elkészültünk, akkor végső ellenőrzésként tesztelünk az Out of Sample adatokon. Ez az eljárás a kulcsa a sikeres tesztelésnek. Tehát még egyszer: Out of Sample adatokon már a kész rendszert teszteljük. Az itteni teszteredmények után már nem módosíthatunk a paramétereken. Ha nem jók az Out of Sample eredmények, el kell dobni a rendszert, és új fejlesztést kezdeni.
Miért fontos ez? A rendszerfejlesztőkre leselkedő egyik legnagyobb veszély, amit "curve fitting"-nek hívnak, azaz addig fejlesztgetünk, módosítgatjuk a paramétereket, amíg tökéletesen ráillesztjük a rendszerünket a meglévő múltbeli adatokra. Minden adathalmazon lehet relatíve egyszerűen készíteni kiemelkedő eredményeket produkáló rendszert! Ennek legtipikusabb példája (kezdők figyelem!), amikor sok paramétert használunk, és ráengedünk egy optimalizálót a rendszerünkre. A sok paraméter biztosította szabadságfok miatt, a számítógép egyszerűen "ráhúzza" a rendszert az adathalmazra, és megkapjuk azokat a beállításokat, amelyekkel kiemelkedő eredményt érhettünk volna el a MÚLTBAN. Csakhogy ezzel semmire sem megyünk, az ilyen rendszer garantáltan veszteséges lesz a jővőbeni kereskedés során.
A curve fitting persze nem csak a kezdők hibája, kisebb-nagyobb mértékben mindenki elköveti/elkövetheti. Kiküszöbölésére találták ki az In Sample - Out-of-Sample tesztelést. Ezzel a módszerrel akármilyen "jól" optimalizálunk In Sample adatokon, a végső Out of Sample tesztelés ki fogja dobni a rendszer ilyen irányú gyengeségét. Ezért is tilos az Out of Sample tesztelés után módosítani a rendszeren, mert ha itt is elkezdünk optimalizálni, nyilván ráilleszthetjük a rendszert MINDKÉT adatsorra.
A curve fitting elkerülésének másik fontos szabálya, hogy rendkívül keveset használjuk az optimalizálót. Feltűnt valakinek, hogy a fejlesztés eddigi részeiben nem említettem ezt az eszközt? Amikor kezdő voltam, én is már a fejlesztés első fázisaiban elkezdtem optimalizálni, amíg rá nem jöttem, hogy így gyorsan tudok olyan rendszereket készíteni, amik az adott adatsoron jól működnek, de más adatokon csapnivaló eredményt hoznak. Tehát minél később optimalizálunk, annál megbízhatóbb eredményt kapunk! Jómagam az utóbbi időben már készítek rendszereket optimalizálás nélkül, de ebben az is benne van, hogy egymáshoz hasonló rendszerek készítése után, már nagyjából kialakul a paraméterek várható értéke. A pontos kicentizésnek meg semmi értelme.
A következő kérdés, hogy a rendelkezésre álló adatokból hogyan alakítsunk ki In Sample és Out of Sample adatsort. Különválaszthatjuk az adatokat instrumentumok mentén, piacok mentén, és időtartam alapján. Mindegyik megoldásnak ugyanaz a hátránya. Bizonyos rendszerek jól működnek bizonyos instrumentumokon, bizonyos piacokon, vagy bizonyos időszakban, de rosszul, ha másikat választunk. Saját tapasztalataim azt mutatják, hogy például a különböző USA piacokon (NYSE, Nasdaq, Amex) egységesen működnek ugyanazok a rendszerek, de ha átvisszük más nemzeti piacra, akkor már nem használhatóak változtatás nélkül. Vagy a paramétereken kell módosítani, vagy például túl kevés találatot adnak. Hasonló tapasztalataim vannak időszakokkal is. A részvénypiac bizonyos paraméterei (pl. a volatilitás, kitörési formációk) hosszú ciklusokban változnak, ezért sok, régen jól működő rendszer, ma már rossz eredményeket produkál. Ezeket a tapasztalatokat erősítette meg  The Encyclopedia of Trading Strategies  könyv is, amelyikben meglepően sok régen bevált rendszerről mutatták ki, hogy már nem hoz megfelő eredményt.
Tehát nem könnyű a jó megoldás kitalálása. Szintén fontos a megfelelő mennyiségű adat használata mindkét mintában. A "megfelő mennyiség" egzakt definicióját nem tudom megadni, nyilván függ a rendszer jellegétől (sok találatot ad vagy keveset), az alkalmazott időegységtől (perces, órás, napi, stb.), illetve az instrumentumoktól is. Devizával, származtatott termékekkel kereskedőknek egyáltalán nem adnék tanácsot ezen a téren, de gondolom józan megfontolásokkal boldogulnak majd. Részvénypiacon jómagam (napi kereskedéssel) többezer részvényt tartalmazó, legálább 3 éves mintán szoktam fejleszteni (In Sample), és a végső tesztet (Out of Sample) ugyanazon a részvényhalmazon, minimum 5, de általában 15 éves adatsoron szoktam futtatni.
Akkor jó tesztelést mindenkinek!

Gyakran javasolják kezdőknek, hogy először papíron próbálják ki tehetségüket. Vezessék mit, mikor, mennyiért vettek, és adtak el, és utána döntsék el érdemes-e élesben is belevágni. Ezzel kapcsolatban Mark Minervini-vel értek egyet, aki a következőket mondta a Market Wizards egyik kötetében:

"A papíron történő kereskedés a lehető legrosszabb, amit tehetsz. Ha kezdő vagy, kereskedj olyan összeggel, amit elveszíthetsz, de elég nagy legyen ahhoz, hogy érezd a fájdalmat, amit a veszteség okoz. Egyébként csak hülyíted magad. A lényeg, hogy éles kereskedésben teljesen más döntéseket fogsz hozni, mint papírkereskedés során, mivel ez utóbbinál nem tapasztalod meg az érzelmi nyomást, amit a kereskedés okoz. A két dolog nem ugyanaz. Olyan mintha némi árnyékbokszolás után ringbe szállnál egy profi bokszolóval. Mit gondolsz, mi fog történni? Teknősbéka pozicióba görnyedsz és a szart is kiverik belőled, mert nem szoktál hozzá igazi ütések kiállásához. A legfontosabb dolog a jó kereskedővé válás során a valós kereskedés."

1. andrás:
   2010. 02. 07. 22:43

   Vitatkoznék Mark-kal. Elsőnek kockáspapíron lehet lég-tőzsdézni, csak pénz helyett legyen a tét a kert felásása vagy 100K forint adományozása a legrosszabbul kereső ismerősünknek veszteség esetén. Utána jöhet a kisösszefgű csippelés a promt piacon. Tilos pénzt befizetni, ha fogy a számlán a kes... Olyan 6 év után ovatos hati short a long részvényeink fedezésére.
   buxer | 06.18.06 - 1:04 pm | #

Az ilyen fals információ példája a VPHM csütörtöki kereskedése. A nyitópercekben 8.5 USD körül kereskedtek vele, majd az első félórában 8.75 körül, utána kitépték 9.5-ig, innen gyorsan visszaesett, és a nap további részében 8.75-9.2 közötti sávban kereskedtek vele. Ez volt a valóság.

Ehhez képest a chart mutat egy 7.69-es minimumot, a nyitás környékén, ez kb. 10%-kal alacsonyabb mint az legalacsonyabb árszint ahol valós kereskedés folyt. A záróár 9.92. Ezt nem akartam elhinni elsőre, de több szolgáltatónál ellenőriztem. A valós kereskedés 9.05 környékén folyt a zárásban, senkinek nem volt esélye 9.9 körüli kötésre. Nem tudom, hogy egyszerűen csak hibás adatot jelentettek, vagy a Market Maker csinált egy ilyen záró kötést, de a végeredmény szempontjából teljesen mindegy. A történelem számára megörökített adatokban a valós kereskedéstől mérföldnyire levő információk kerülnek. Ezen fog tesztelni a jövendő nemzedék. Azokról a szegény párákról nem is beszélve, akik nap végén futattják a piaci minták keresését, és a rendszerük már ki is dobta a VPHM-et, mint kiváló lehetőséget (a zárás utáni kereskedésben már emelkedik az ár). Ez a kis módosítás a napi minimumon és a zárón például azonnal nagyon jó értékre (36) röpítette a CMF értékét, amit jómagam is használok, pedig a valós értéke 0 körüli (az előző bejegyzésben látható chart még a zárás előtt készült, ott is jól látható a CMF valós értéke).

Érdemes összevetni ezt a chartot az előző bejegyzésben szereplővel:

Ennek fényében, adatoktól független, jó kereskedést kívánok mindenkinek!

Nem olyan régen még arról értekeztem, hogy a BBC 13 dollár alatt jó vétel lehet. Sőt később meg sem vártam, amíg leesik erre a szintre, hanem vettem egy kicsit, hogy majd ha többet esik, veszek még. Hát nem egészen így gondoltam a beesést. Szerencsére később inkább eladtam a poziciómat, így a mai esés nem érintett közelről, de a történet érdekes.

A mai esés közvetlen kiváltója egy New York Post cikk. Ez a cikk in medias res az első néhány bekezdésben azzal gyanúsítja a BBC-t, hogy egy nagy átverés. Ezt nagyjából két közvetlen ténnyel támasztja alá, hogy egyrészt a cég annyi nyereséget jelentett mint az Oracle (honnan vette ezt, fogalmam sincs), illetve Kínában van bejegyezve. A cikk túlnyomó része azonban nem a BBC-ről szól, hanem a New York Global Group pénzügyi cégről, aki a BBC tőkepiaci jelenlétét intézi. Nagyjából azt írja az újság, hogy a kínai tulajdonú New York Global már sok "pump and dump" részvénypiaci manipuláció részese volt, ezzel utalva arra, hogy a BBC esetében is hasonló tevékenységről lehet szó. Azt nem teljesen értettem, hogyan illeszkedik a logikai vonulatba az a tény, miszerint a New York Global néhány hete leminősítette a BBC-t. De hát az újságíró nem csak a logikával bánt szabadelvűen, hanem a tényekkel is (ez az Oracle hasonlat durva), a cikk végén helyreigazitás szerepel, az előző cikk BBC-vel kapcsolatos téves állítással kapcsolatban.

A cikk május 1-i időzítése (Kínában ünnepnap, nem tud reagálni a cég), illetve, hogy már előzőleg is támadta ugyanez az újságíró a céget, számomra egy szervezett short támadáshoz tette hasonlatossá a szituációt. Ilyesmiről már írtam az SFCC kapcsán részletesen. Kicsit alaposabban uánanézve, azonban elvetettem ezt a hipotézist. A megelőző cikk legnagyobb sajnálatomra fizetős tartalom (pedig nagyon érdekelt volna), nem igazán a BBC-ről szól, ott a cég - sok más céggel együtt - csak illusztrációként szerepel. A cikk kivonata:

Since hedge funds often wind up as the buyers of the PIPES deals, the arrangement creates opportunities for collusion among the sophisticates. The basic ploy: to profit from pricing the unregistered PIPES shares at a steep but secret discount from the open market price being quoted for the same stock.

The real losers are the shareholders, who are left with registered stock when the issuing company sneaks out its unregistered PIPES deal. Once word of the deal begins to spread, the price of the registered shares begins to sink, leaving anyone holding them stuck with a loss that is usually equal to the discount enjoyed by the investor in the unregistered PIPES.

Though the PIPES ploy is by its nature abusive, the SEC so far seems to be focusing only on the hedge funds buying the PIPES. Last month the commission won a $15.8 million settlement against a trio of New York hedge funds and their portfolio manager, Jeffrey Thorp, for illegal short sales structured to produce profits equal to the amount that a firm's stock price declined once news that it was issuing a PIPES deal reached the market.

Tehát a cikk igazán azokról a jól sejthető manipulációkról szól, amelyek a finaszírozási tranzakciókat kisérik. Például a finanszírozó alapok már a tárgyalás alatt jól megshortolják a részvényt, hogy aztán a diszkontált áron szerzett részvényekkel zárják ezt a poziciót. A BBC chartját elnézve, ez igen valószínű forgatókönyv. Mivel a cikk a hedge fund manipulációk ellen íródott, igen perverz haditerv lett volna, ha része lenne egy short támadási forgatókönyvnek.

Abban is különbözik ez a történet, hogy már előzetesen napvilágra kerültek problémák a BBC háza táján (alapításkor 2000 részvényest vontak össze 19 tulajdonossá?, CEO egészségügyi gondok, website publikácók), illetve amire a New York Post is utal: kínai cégről van szó. Az USA-n kívüli cégek esetében mások a játékszabályok, ez különösen érvényes kínai cégeknél. A menedzsment tevékenységében nehéz eldönteni, mi az, ami kulturális különbségekből származik, mi az, ami tapasztalatlanságból eredő bénázás, és mi az, ami tényleg átverés.

A fentiek fényében szerintem a BBC esetében most még nem lehet tisztán látni. A cég jelenleg nagyon jó értékeltségen forog, de lehetnek még csontvázak a szekrényben. Érdemes talán megvárni, amíg konszolidálódik a helyzet, és az akkori információk függvényében dönteni beszállásról. Jómagam biztosan nem nyúlok egy darabig a részvényhez.

Tegnap éppen a genetikai optimalizálókról olvastam, amit nagyon dicsér a könyv, és rá kellett jönnöm, mekkora marhaságot írtam a Szinbád kérdésére adott válaszban a fekete-doboz jellegről. Természetesen nyugodtan lehet használni optimalizálásra ilyen rendszert, attól függetlenül, tudjuk-e mi van benne. Úgyis az eredmény mínősíti. Ha jobb paramétereket kapok egy fekete-dobozból, semmi okom nincs a figyelmen kívül hagyására. Amíg tudom ellenőrizni, validálni az eredményeket, mindegy milyen módszerrel jutottam hozzá.

A fekete-doboz jelleget igazán kereskedési rendszereknél nem szoktam elfogadni, mert túl sok bizonytalansági tényezőt hoz be az éles kereskedés folyamatába. Az optimalizálás fekete-doboz jellege nincs hatással az éles kereskedésre.

------------------------------------------------------------------------------------------------

A drawdown a teljes rendszerre vonatkozik. Azt adja meg %-ban, hogy mekkora volt a teljes tőke visszaesése a megelőző maximumhoz képest. Egyedi részvényekre vonatkoztatva valóban nincs sok jelentősége, pontosabban, aki az amerikai piacokon kereskedik, nyugodtan számíthat arra, hogy előbb vagy utóbb bele fog szaladni 30-50%-os gap down-ba, és ez elég rosszul fog esni neki. Ezt a kereskedési üzlet kellemetlen, de kikerülhetetlen részének kell tekinteni.

Hatalmas jelentősége van viszont az egész rendszerre vonatkoztatva a drawdown MAXIMÁLIS értékének (nem fogalmaztam pontosan az előző bejegyzésben, a drawdown mindenhol "maximális drawdown"-ként értendő). Ez a legfontosabb paramétere minden kereskedési rendszernek, sőt magának a tőzsdei üzletelésnek. Ezt nem hangsúlyoztam az előző beírásban, mert még csak az előtesztelésnél tartunk, de nem szabad szem elől téveszteni. A maximális drawdown azt mondja el, hogy végig tudod-e csinálni, vagy el fogsz bukni (a legrosszabb pillanatban). Minden más paraméter másodlagos. Rossz a hozam? Alacsony a profitfaktor? Kellemetlen a veszteséges trade-k aránya? Nagy duzzogva keresel más rendszert, esetleg megelégszel a kisebb hozamokkal, vagy abbahagyod a tőzsdézést.  A legrosszabb ami érhet, hogy rájössz nem neked való ez az egész, nem éri meg a befektetett energiát. Amikor ilyen okok miatt szállsz ki, általában nyereséggel, vagy enyhe veszteséggel távozol a színről.

Amikor a maximális drawdown ügyében számítottad el magad, hatalmas veszteséggel, a legrosszabb pillanatban fogsz távozni. Ez általában kétféle módon történhet meg.

Rosszul méred fel saját tűrőképességedet. Papíron jól mutathat egy rendszer, ami pl. 50% hozamot hoz, 45% maximális drawdown mellett (ezt az ARÁNYT még elfogadhatónak tartottam az előző bekezdésben, itt az abszolút értékekkel van baj). Egy ilyen rendszer 4 év alatt megötszörözi a pénzedet. Ki ne vágna bele ilyen lehetőségbe? Például én. Tudom magamról, hogy 30% körüli drawdownt kiállok (de nem éri meg), és ennél többet NEM SZERETNÉK KIPRÓBÁLNI. Itt ez a kulcs. Csak akkor tudod meg, hogy kiállod-e, amikor már benne vagy. Papíron semmi sem tűnik veszélyesnek. A valóságban ilyenkor egy depresszív hangulat tör rád, megkérdőjelezed saját képességeidet, és az egész tevékenységedet értelmetlennek tartod. Gondolj bele, az első KÉT évben különösebb probléma nélkül csinálsz 50%-ot, akkor 225%-on állsz az időszak végén, a kezdeti tőkéhez viszonyítva. A harmadik évben bejön a 45%-os drawdown, ami majdnem visszaküld a kiinduló állapotba. Két évig feleslegesen kereskedtél! És ez még a jobbik eset. Mit fogsz szólni, ha egy új rendszer indításakor rögtön bekapod ezt a drawdownt. Normális ember nem fogja  továbbvinni a rendszert.

A másik szomorú lehetőség, hogy ugyan jól méred fel a tűrőképességedet, de elrontottad a rendszerfejlesztést. Például túloptimalizáltad magad, és a rendszered kiválóan működik a múltban, de amint élőben kereskedsz vele, veszteséges. Kellemetlen, de valós lehetőség (valójában el se kell rontani a fejlesztést, a tőzsdén előjönnek és eltűnnek kereskedési lehetőségek), amire fel kell készülnöd. Mit lehet ilyenkor tenni? A rendszernek működnie kéne, de nem működik. Ilyenkor megint megnő a maximális drawdown jelentősége, mert a rendszerre vonatkozó stop lossként működik. Amíg nem éred el a maximális drawdown-t, elvileg nem szabad kiszállni a rendszerből (hiszen ez tervezetten benne van a pakliban). Amikor már eléred, pontosabban meghaladod az eredeti maximális drawdownt, az már nagyon erős jelzés arra, hogy a rendszer nem a terv szerint működik. Nem valószínű, hogy 0 tőkéig fogod tradelni, hanem inkább kiszállsz belőle. A maximális drawdown körüli, vagy annál rosszabb drawdown értéken.

Tehát bármelyik fenti okból is történik az adott rendszer eldobása, a maximális drawdown az az érték, amilyen buktával (az előző csúcshoz viszonyítva) ki fogsz szállni a rendszerből. Ezért kell nagyon megbecsülni ezt az értéket. Minden egyéb másodlagos.

Ott tartottunk, hogy már tele vagyunk ötletekkel, és ezekről szeretnénk minél gyorsabban kideríteni a bennük rejlő lehetőség nagyságát. Természetesen ki lehetne fejleszteni minden ötlethez egy komplett kereskedési rendszert, de ez túl sok energia. Nem tudom, hogy milyen arányok vannak a nagyvilágban, de jómagam kb. 20-30 rendszert kipróbálok, mire valamelyik megtetszik és komolyabban próbálkozom vele.

Az általam használt gyorstesztelő technika a következő. Felépítem a belépési logikát, ami ritkán tartalmaz 5-6 feltételnél többet (EGYSZERŰ A JÓ), használok valamilyen általános szűrőt (legalább a forgalom és az ár benne legyen) és kész. A kilépési logika időstop(x nap eltelte után kilépés). Ez utóbbi miatt is fontos a fejlesztés 1. pontjában szereplő időtáv meghatározás! Pontosan tudom már, hogy milyen időtávon szeretnék kereskedni, ezért az időstop adott. Az egész folyamatban csak a belépési logikát kell újonnan programozni, ami az egyéni képességek és az esetleges variációk függvényében általában nem túl sok idő. Tehát ezzel gyorsan megvolnánk.

Ezután következik az adatokon történő tesztelés. Az egy külön tudomány, hogy milyen adatokon, milyen módszerrel célszerű ezt csinálni, amiről majd a következő részekben írok részletesebben. Ha lefutott a teszt, akkor az eredmény szemrevételezésével általában gyorsan eldönthető, érdemes-e tovább foglakozni a rendszerrel. Ennek lépései :

1. Profitot termeljen. Ezt a feltételt talán nem kell megmagyarázni, de azt lehetne elemezni, miért várjuk el ezt egy félig se kész rendszertől. Ezt a későbbiekben az egész tesztelési eljárásra vonatkozóan elmagyarázom.
2. A nettó hozam (a trade-kben valósan lekötött tőkére vetített hozam) megüssön egy minimális értéket. Ez már egy izgalmasabb terület. Nem mondanék semmilyen abszolút értéket, mert ez teljesen egyéni elvárások függvénye, de pl. függ attól is, mennyire egyszerű kereskedni az adott rendszerrel. Ha egy évente 3 trade-t mutató rendszer produkál ugyanolyan nettó hozamot mint egy napi kereskedést programozó rendszer, nyilván az előbbit választom, mert az sokkal kényelmesebb.
3. A drawdown aránya az ABSZOLÚT éves hozamhoz (tehát nem a nettó hozamhoz!). Itt a nagyokosok szerint 1:5 aránynál beszélhetünk jó rendszerről, azaz a maximális drawdown kisebb mint az éves hozam ötöde. Ez egy nagyon erős feltétel, én jóval megengedőbb vagyok, szerintem 1:1 aránynál ne legyen rosszabb, azaz a drawdown ne legyen nagyobb mint az éves hozam. Az igazság valahol a kettő között van.
3.A. Mi az ami NEM érdekes ebben a fázisban? A hozam és a drawdown (%-ban mért) abszolút mértéke. Amikor véglegesíteni fogod a rendszert, ezek beállíthatóak. A pozicióméret (ebben a fázisban 1-5% értéket szoktam használni) és a kilépési logika változtatása döntően befolyásolja ezeket az értékeket. Növeled a pozicióméretet , nő az abszolút hozam és a drawdown egyaránt. Stop loss beállításával csökken mindkét érték (és némileg változik az arányuk). Profit target beállításával általában szintén befolyásolható  a hozam, és beállítható egy optimális szintre. Ezekkel az értékekkel még sokat lehet majd játszani a fejlesztés során, most nem kell foglakozni velük.
4. A következő megvizsgálandó érték a nyerő/vesztő trade-k aránya. Ez megint egy egyedi dolog, kinél hol a határ, de ha még nem kereskedtél ilyen rendszerrel, elárulom, hogy 60% alatti nyerő arányt produkáló rendszerrel rendkívül nehéz hosszú távon kereskedni. Jól gondold meg, ha ilyesmibe fogsz bele! Az ideális arány 70-80% nyerő trade (80%-nál jobbat nem nagyon láttam még, de ha van, az is jó), de ezt már a VÉGLEGES rendszerre mondom. Itt is fontos megérteni, hogy a véglegesítés során az arány változni fog, +-10% körül. Amikor stop loss-t állítasz be, csökkenteni fogod a nyerők arányát, ha profit targettel próbálkozol, növelni fogod ezt az arányt. Ebben a fázisban amondó vagyok, hogy 50% alatti aránynál felejtsd el a rendszert, de igazán 60%-tól kezdődően érdemes megnézni mit tudsz kihozni belőle.
5. Az utolsó dolog, amit figyelni szoktam a Profit faktor. Ez hasonló a nyerő/vesztő arányhoz, de amíg ez a trade-ket darabra számolja, addig a profit faktor a megnyert összeget viszonyítja az elvesztetthez. A profit faktor számomra az egész rendszer mínőségét mutatja meg, de adózási szempontból sem elhanyagolandó tényező (pl. ha az USA piacon magánszemélyként kereskedsz, lehet akármekkora hozamod, 1.3 profit faktor környékén ez egészet elviszi az adó). Nálam mindig 2 a profit faktor minimális értéke (átlagosan 3 körül van), az EU piacokon is, ahol adózási szempontok nem játszanak szerepet. Szerintem akkor érdemes kereskedni, ha a várható nyerő összeg legalább kétszerese a várható veszteségnek. 

Most néhány szót arról, miért gondolom egy vázlatosan kialakított rendszerről, hogy jól megmutatja a végleges rendszer lehetőségeit. A válasz egyszerű, nem gondolom így, csak jelentősen gyorsabban lehet haladni ezzel a módszerrel. Olvastam én is, hogy mennyire fontos a kilépési logika, és lehetségesnek tartom, hogy egy - kezdeti fázisban - gyenge eredményeket mutató rendszer, megfelelő kilépési logikával kiegészítve, vagy szűrők beépítésével, csodákra lehet képes. A kérdés számomra az, hogy miért foglakoznék olyan rendszerrel, ami kilépési logika nélkül gyenge? Ezzel kényszeríteném magamat arra, hogy mindig teljes rendszert próbáljak kiépíteni, jóval több varációs lehetőséget próbálgatva. A kereskedés a valószínűségekről szól. Amikor egy rendszer kezdetleges állapotában jó nyerési esélyeket mutat, akkor olyan lehetőség-halmazon kezdek el dolgozni, ami nagyobb esélyt biztosít a végleges sikerre. Ha el tudok indulni olyan rendszerrel, amelyik kezdetleges állapotában is jó eredményeket mutat, akkor minek pazarolnám az energiámat arra, hogy gyenge rendszerekből próbáljak kiemelkedőt fabrikálni? Tehát itt igazán a célszerűség diktál, amíg vannak jó rendszerek, amelyek már kezdet állapotban megmutatják magukat, felesleges azokat keresgélni, amelyek nehezen jönnek napvilágra.
Nem zárójelben jegyzem meg, az evolúció is ugyanilyen logikával működik (erről írtam már). Nem próbálgatja végig az összes lehetséges variációt, hanem alkot valamit, ami picit jobb. Utána ezt megint egy picit jobbá teszi. Ennek egyik legmeghökkentőbb példája, hogy a laposhalak, amikor megszületnek, az egyik egyik szemük még felfele néz, és a fejlődésük korai szakaszában vándorol alulra, ahol igazán szükség van rá. Ez egy elég hülye módszernek tűnik, de jól mutatja, hogy az evolúció működését. Lemond arról (mármint az evolúció), hogy minden helyzetben az elméleti optimumot találja meg, viszont cserébe jóval kevesebb variációt (evolúciós utat) kell végigpróbálnia. Van mit tanulnunk a természettől.

Miután már az evolúciót is sikerült idekevernem, ideje lezárni ezt a gyorstesztelési témát, mert a végén még Istennel is meg fogom támogatni az elképzelést. Tehát az adatokon történő futtatás után a fenti paraméterek megtekintésével eldönthető, hogy érdemes-e foglakozni a rendszerrel tovább. Ha igen, akkor jöhet a következő lépés, ha nem megfelő, akkor lehet próbálkozni a kiindulás némi módosításával, vagy új ötletre átnyeregelni.

Mindez így leírva talán kicsit tömény, a későbbiekben majd mutatok  illusztrációként konkrét teszt eredményeket is.

1. import:
   2010. 02. 04. 21:19

   hello András!

   jó ez a blog! valaki belinkelte a portfólio fórumba, aztán azóta minden nap nézem a frissítéseket... Érdekesen és olvashatóan írsz. Újságoknak is szoktál vagy csak a saját blogodban éled ki magad?
   persze ez a dícsérgetés sem önzetlen jó lenne ha minél hosszabb ideig élne ez a blog, sok mindent lehet belőle tanulni
   vadon | 04.01.06 - 7:16 am | #

   Mivel gyakran irsz az evoluciorol, gondoltam megemlitem, hogy az alapelvet a mernoki gyakorlatban alkalmazzak problemamegoldasra. Nem gondoltal meg arra, hogy kereskedesi rendszered mechanikus reszet genetikus algoritmusok segitsegevel optimalizald: egy adott idoszakra, egy papircsoportra, egy agazatra, vagy barmilyen mas ertelmes szempontra? Mernokkent azt gondolom, hogy a problema (nagy dimenzioju parameterter) kiallt a gengetikus algoritmusokert.
   Szindbad | 04.02.06 - 9:21 am | #

   András' Nem szabad minden papírnál drawdown-ban gondolkodni, általáld kedvelt mozgékony papíroknál kár is vele foglalkozni. Ott érdekes ahol 6-10%-on belül van az éves mozgás. MCD, GE, stb.
   buxer | 04.02.06 - 9:45 am | #

   "
   Nem próbálgatja végig az összes lehetséges variációt, hanem alkot valamit, ami picit jobb. Utána ezt megint egy picit jobbá teszi. Ennek egyik legmeghökkentőbb példája, hogy a laposhalak, amikor megszületnek, az egyik egyik szemük még felfele néz, és a fejlődésük korai szakaszában vándorol alulra, ahol igazán szükség van rá.
   "

   András az a helyzet (szomoru) hogy ez nem igy van. Valszeg a klasszikus példája annak amikor van egy elvonatkoztatás, itt momndjuk egy eltérő faj kialakul azután azt mondjuk, hogy az elvonatkoztatás volt maga a kimenet. Pedig a helyzet az hogy ha kimegyünk a napra percenként több száz dns törés és hiba következik be teljesen véletlenszerüen aminek nagy része vagy kijavitható vagy nem igy mutációt okoz, és ezekből azok meradnak meg amelyek nem okozzák a gazdaszerv halálát (még áttérelesen sem) vagy továbbszaporodását. Tehát milliószor millió változat alakul ki már az első lépésben és meg is méretődik az életképesség szempontjából szó nincs arról tehát hogy a mutáció a legvalószinübb felé haladna...
   spade | 04.03.06 - 11:15 am | #

   Ja igen, és hol jön ez be a rendszerekbe ?
   Hát ott hogy lehet hogy a rendszer gyengébben teljesit de választható hozzá jó szürő, mig egy kezdeti jó-hoz nem választható, pl. momentum rendszerhez hülyeség a momentum alapú szűrő...stb.
   AZ egész olyan mint az optimum számitás, a lokális optimum általában nem globális optimum sőt, azaz fontos a stabilitás, lehet hogy nem is völgyben vagy hanem egy fennsikon és kis elmozdulásra is a paraméterekben könnyen legurulsz...és példa több mint elvi lehetőség...
   spade | 04.03.06 - 11:20 am | #

   Vadon,

   Köszönöm az elismerést. Újságok azért még nem kerestek meg. Egy ideig még biztosan lesz blog. Szerintem az élettartamát nagyban meg fogja határozni a látogatók aktivitása.
   andrás | 04.03.06 - 6:39 pm | #

   Szinbád,

   Valóban szerintem fontos gondolati töltést ad az evolúció ismerete a tőzsdézéshez, de valószínűleg enélkül is jól meg lehet lenni. Egy időben nézegettem a genetikus algoritmusokat, de a gyakorlati felhasználásuk nem túl publikus. Nem igazán jöttem rá mire, hogyan használják őket. Van már sok termék, amibe be van építve, de fekete-dobozként használni "valamilyen" genetikus algoritmust szerintem nem érdemes. Általában véve nem lelkesedem a fekete-doboz jellegű rendszerek iránt.
   andrás | 04.03.06 - 6:45 pm | #

   Spade,

   Nagyon nem bonyolódnék vitába, mert egyikünk sem szakember, de két dolog:

   1. Nincs olyan sok mutáció, egy faj életében. Az, hogy a napon mi történik, nem tudom, de túlzottan nem is érdekes ebből a szempontból. A példád inkább az immunrendszerünkről szól.
   2. Emberi léptékkel mérve rendkívül ritka az ÉLETKÉPES mutáció.

   A laposhalak ( és sok más példa) pontosan azt mutatja, amit írtam, a természet nem próbálja ki az összes variációt, hanem halmozodó, kis, de életképes változásokkal dolgozik. Ezért sok esetben az elméleti optimumtól messze eső eredménnyel is beéri.
   andrás | 04.03.06 - 6:58 pm | #

   András,

   1.
   Na azért nem mondhatod hogy én nem vagyok elég aktiv

   2
   "Nagyon nem bonyolódnék vitába, mert egyikünk sem szakember"
   AZt hittem pedig mindenhez értünk

   2. A nap a legfőbb mutáns okozó. Volt egy film valamelyik természetbuvár adón, hogy van egy betegség amelynél genetikusan hiányzik az az enzim amelyik a törött DNS-t javitja (egyébként elképesztően jó a javitó mechanizmus, hiányzó szakaszokat is kitalál) Nos ezek a gyerekek mert gyerekeket mutattak, csak éjszaka mehettek ki a napra Ha nappal mentek akkor állig felöltözve csuklyában és napszemüvegben, valamint maszkkal, mert 2 perc elég volt nekik kint a napon hogy a fény által ért bőr felületen daganat képződjön. Maga a történet elképesztő,(igy élni is) de arra rámutat hogy micsoda invázió ér minket a napon....

   3. Nap mint nap mutálódunk 8 milliárdszor 1000 mutáció keletkezik az emberi fajban minden nap, amiből nagyon sok elhal, de sok megmarad, és bizonyos megmaradt tulajdonságok ha környezeti előnyt jelentenek akkor keletkezik egy új faj....ráadásul az sem igaz hogy nem az optimum győz mert az élet kegyetlen ha élethalál harc van faji szinten mindig az abban a pillanatban érvényes optimum nyer, legfeljebb egy idő után azt mondják hogy most már nem az az optimum és ez igy is van.....
   spade | 04.03.06 - 9:21 pm | #

   1. Ugyan sok mindenben nem értünk egyet, de maximálisan elismerem az aktivitásodat.
   2. Jót röhögtem.
   2. (elvileg 3.) Kicsit bulváros, de nagyon érdekes.
   3. Ennél sokkal bonyolultabbak az evolúciós mechanizmusok.
   andrás | 04.03.06 - 11:19 pm | #

   "Ennél sokkal bonyolultabbak az evolúciós mechanizmusok."

   Szerintem senki nem tudja milyenek az evoluciós folyamatok, jó (l fogyó) könyveket lehet belőle irni, ennyi. Ha ugyanis tudnák már régen lehetne gyógyitani a pőlő rákot többek között ...
   spade | 04.04.06 - 7:41 pm | #

   András,

   Most nem azért, de bemásolom ide amit a wikipédia ir az evolúcióról, asszem szinte tökéletesen ugyanezt állitottam, dns hiba->mut áció azonnali természet általi megmérettetés->szelekció->pusztulás vagy fennmarad ás, azt mondod ennél sokkal bonyulultabb az evulúció,miben ?

   "
   A kód másolásakor lép fel a legmélyebb hajtóerő, az anyag "hajlama" a rendezetlenség irányába mutató átalakulásokra. Bár a másolódás folyamata szükségszerűen viszonylag pontos - másként hamar megszűnne a kiindulási élőlényre jellemző minőség -, de nem 100%-os. (Az eltérések gyakoriságának jelentőségére még visszatérünk.) Minden eltérés az eredeti kódtól azt jelenti, hogy valamely felépítési egység, és/vagy biokémiai folyamat anyagi alapját képező fehérjemolekula megváltozik. Az élőlény nagyon kifinomult rendszer. Egy véletlenszerűen bekövetkezett változás sokkal nagyobb eséllyel teszi tönkre, mint hogy javítson rajta. Azok a potenciális utódok, amelyek örökítő anyagába olyan kódváltozás került, amely egyedi életükkel összeegyeztethetetlen, elpusztulnak. Ez a természetes szelekció legközvetlenebb esete.

   A genetikai kód megváltozását mutációnak nevezik. Az említett folyamat, amelyben csupán az anyag rendezetlen viselkedése szerepel, az ún. spontán mutáció. Vannak azonban olyan hatások, amelyek növelik a másolási folyamat hibáinak gyakoriságát. Példul bizonyos vegyi anyagok, vagy sugárzások. Ilyenkor indukált mutációról beszélünk.

   A nukleinsavak bizonyos részletei kapcsolatba hozhatók olyan megjelenő tulajdonságokkal, amelyeket befolyásolnak. Bár a megfelelés nem mindig 1 : 1 , a könnyebb érthetőség kedvéért ezeket a részleteket szokás az illető tulajdonság génjeként említeni.

   Előfordul, hogy a tulajdonságok megváltozása nem okoz életképtelenséget. Ilyenkor az új tulajdonsággal rendelkező egyedek párhuzamosan élnek a régi tulajdonságúakkal. A kérdéses génjük azonban különbözik. Például egy növényfajban a virág színét meghatározó gén egyik esetben piros, a másikban fehér színt hoz létre. A gének párhuzamosan létező, eltérő változatait alléleknek nevezzük.

   [szerkesztés]
   Tulajdonságkombinációk
   Egy tulajdonság értékét az is befolyásolhatja, milyen másik tulajdonságokkal párosul. Egy rejtő színezetű rovarnál pl. előnytelennek minősül, ha ezzel egyidejűleg "izgága", sokat mocorog.

   A fejlettebb élőlények egy génből két párhuzamos példányt tartalmaznak. Hogy ezek miként működnek együtt a szükségszerűen egységes tulajdonság megjelenésében, az örökléstan tárgyalja. A fejletlenebbeknél is megfigyelhető azonban, hogy ivaros módon is szaporodnak. Ilyenkor átmenetileg náluk is fennáll a dupla alléles állapot. Az ivarsejtek mindegyik esetben "tisztán" hordozzák a tulajdonságokat, azaz egy génnek csak egy a
   spade | 04.04.06 - 9:12 pm | #

   náluk is fenn áll a dupla alléles állapot. Az ivarsejtek mindegyik esetben "tisztán" hordozzák a tulajdonságokat, azaz egy génnek csak egy allélje kerül beléjük. Véletlenszerű azonban, hogy egy adott ivarsejtbe melyik génnek melyik szülőből származó allélje kerül. Mivel az ivarsejtek jellemzően nagy számban keletkeznek, és a gének száma is minimum ezres nagyságrendű, az allélek elképesztően nagyszámú kombinációban adódhatnak tovább. És a rendezetlenség elve szerint a megvalósuló változatok zöme különbözik.

   Az élővilágban megfigyelhető evolúciós változások alapja tehát az örökítő anyag sokfélesége, ill. megváltozása.

   [szerkesztés]
   Evolúciós folyamatok
   Az evolúció törvényszerűségeit olyan egyedek csoportján szokás vizsgálni, amelyek tényleges szaporodási közösséget alkotnak. Ez a populáció.

   Tekintsük egy adott populáció allélállományát. A következő generáció létrehozásakor a következő folyamatok történnek:

2. andrás:
   2010. 02. 07. 21:49

   Mutációk
   Az allélek egy része megváltozik. A változások nagy része életképtelenséget okoz, tehát nem adódik át. A többi értékét az utód élet- és szaporodóképessége fogja megmutatni.
   Újrakombinálódás
   A meiózis átkereszteződése során az allélek más allélekkel cserélhetnek ki DNS szakaszokat; ebben természetesen a mutációval létrejött újak is részt vesznek. Az új kombinációk értéke az utódokban nyilvánul meg.
   Az új generáció egyedei nagy számosságúak. Még egy olyan kevéssé szaporának nyilvántartott faj, mint az afrikai elefánt esetében is, ha minden utód életben maradna, a népesség nagymértékben növekedne. A körülmények azonban ezt nem engedik. Nem jut elég táplálék, búvóhely, stb. Természetes ellenségek veszélyeztetik az egyedek életét. Amelyeket tulajdonságaik rátermettebbé tesznek szükségleteik megszerzésében, és ellenségeik elkerülésében, azok életben maradnak, a többi elpusztul. És mindezt a bennük levő allélek határozzák meg. Mire elérik azt a kort, hogy ők lesznek a rákövetkező generáció szülei, az életben maradtak alléljeinek gyakorisága aszerint alakul, melyik mennyire bizonyult rátermettnek. A továbbszaporodás egy további versenyhelyzet: az lesz tényleges szülő, amelyik termékeny, és párt is tudott szerezni magának a fajra jellemző kiválasztási folyamatnak megfelelően.

   Az ún. természetes szelekció során tehát a populáció allélösszetétele előnyösebb lesz az adott körülmények között. Vannak azonban olyan esetek, amikor olyan tulajdonságok maradnak fenn, amelyek nem előnyösebbek az eltűnteknél.

   Ha egy populáció népessége kicsi, megnő a véletlenszerű folyamatok jelentősége. Ilyenek például az egyes allélek bejutása az ivarsejtekbe, adott alléleket hordozó ivarsejtek találkozása, utód keletkezése. Az utódpopuláció allélösszetétele ilyenkor a
   spade | 04.04.06 - 9:18 pm | #

   Az utódpopuláció allélösszetétele ilyenkor a környezeti tényezőktől független irányba változhat. Ez a genetikai sodródás jelensége.

   A populáció allélösszetételét az is befolyásolhatja, ha más populációval kerül kapcsolatba. Onnan új allélek érkezhetnek, illetve oda - véletlenszerű megoszlásban - allélek távozhatnak. Az ilyen génáramlás fenntartja a tulajdonságok folytonos átmenetét a populációk között, azaz gátolja az evolúció irányainak elkülönülését.
   spade | 04.04.06 - 9:19 pm | #

   Spade, persze nem allitottal semmi hulyeseget, mint ahogy Andras sem.
   Szindbad | 04.05.06 - 7:53 am | #

   Szindbad,

   Mernék én olyat állitani hogy András hülyeséget állit ?

   Mégis lényeges különbség van az állitásaink között.
   András azt mondja, az evolúció nem próbál ki minden variációt, hanem a változások halmozódnak és a legvalószinübb felé haladnak.
   Én azt mondom hogy bár a természet nem próbál ki minden változatot mert a mutációk (dns hibák) véletlenszerüek, de praktikusan úgy tekinthetjük hogy csaknem minden variáció kipróbálódik és megméretődik és a változások nem halmozódnak hanem egyszerre jelen vannak, és minden kritikus (szükösség) pillanatban a természet a lokális optimumot választja az erőforrásért való harcban. Új faj pedig akkor lesz ha az adott populáció földrajzilag (valamiért) elszigetelődik......
   spade | 04.05.06 - 10:05 am | #

   Hm, en azt gondolom, hogy a lehetseges (akar eletkepes) variaciok csak igen szukos resze "probalodik ki" a termeszetben. A valtozas halmozas is eleg jol megfigyelheto, peldaul az Andras altal emlitett lepenyhal eseteben is. De hasonlo a helyzet a szemunkel is, az ideghartya a receptorok elott van, rontva igy a receptorok fenyerzekenyseget, abszolut illogikusan. Ez sem fog megvaltozni sohasem mar, semmilyen merteku szelekcios nyomas hatasara sem.
   Szindbad | 04.05.06 - 10:15 am | #

   Szindbad,

   Itt szerintem 2 dolog van. És lehet hogy ez most kötözködésnek és sz@rrágásnak látszik ezen okoskodni, de az evolüció maga az egyik legfontosabb jelenség az életben.
   Az egyik dolog hogy Te egy időpillanatban látod a populációkat nem látod az odavezető utat tehát nem tudhatod hány látható út veszett oda de különösen nem tudod hány nem látható varia veszett oda. A másik hogy nem minden variáció próbálódik ki mert az arány ( ténylegesen adott időszak alatt bekövetkező mutáció )/ (a lehetséges DNS darabok permutációja)
   de praktikusan a v áltozatok száma mégis szinte végtetlen. Na most szerintem érdekes dolog, a mitokondriumok csak anyai ágon öröklödnek és a genetikai anyag időszakos változásából és a ma az egyedek között mérhető különbségből kiszámitható a közös ös mikor vált el egymástól. Ezek szerint az emberiség 1 közös anyától származik amely 80-200 e évvel ezelőtt élt. Ebből felállitható egy lehetséges feltételezés hogy a hirtelen megfigyelhető halmozódás és uj faj kialakulás úgy jön létre hogy a faj a kipusztulás szélére került és csak pár egyed marad életben amely elszaporodik, és annak a genetikai készlete megy tovább, de bármelyik egyed is maradt volna életben jelentős változást mutatott volna az összes többi egyedhez képest....és arra is mondhattuk volna hogy a legvalószinübb irányban halmozódott a különbség pedig lehet csak annyi történt hogy amikor a 2 him állat (akinek a génkészlete már jelentősen eltért)megküzdött a nöstényért az egyik aki totál dominálta volna a harcot véletlenül megcsúszott és leesett a szakadékba....és ma ránéz valaki a fajra és azt mondja igen a valószinüségek halmozódás következett be...
   spade | 04.05.06 - 10:44 am | #

   Ok, de nem vilagos mit allitassz.
   Szindbad | 04.05.06 - 11:49 am | #

   Andras, a fekete dobozokat en sem kedvelem, termeszetesen sajat fejlesztesu genetikus algoritmusra gondoltam. Ilyesmin dolgozom jelenleg.

   Az alapelve egyszeru: nehany (6-10) indikatorral egyutt van 7-11 valtozo, amelyre elsokorben a naiv Bayes osztalyozot alkalmazni. Az osztalyzo parameterei lennenek a tradesystem genotipusa, fenotipus pedig a futo tradesystem. Mutaciot egyszeruen definialhatunk ezen a genotipuson, tesztelni a fenotipusokat sem nehez. mondjuk 1000-es populaciobol csinalunk 10000-et, es teszteles utan mmegtartjuk a 10%-at, ebbol megint mutalunk 10000-et, megint teszteljuk, megint a legjobb 1000-et megtartjuk, es igy tovabb.

   Bar a termeszetben az evolucionak nincs kituntetett iranya (igy nem konvergal a globalis optimumhoz sem), a mernoki gyakorlatban ezt a modszert globalis optimumok keresesere hasznaljak.
   Szindbad | 04.05.06 - 12:04 pm | #

   Mit állitok ?

   "2. Emberi l éptékkel mérve rendkívül ritka az ÉLETKÉPES mutáció."

   Bár valszeg 1 anyától szármzik az ember az összes enber külön mutáció és mind láthatóan életképes azaz több mint 6 milliárd mutáció van és ki van próbálva mert él

   " a természet nem próbálja ki az összes variációt, hanem halmozodó, kis, de életképes változásokkal dolgozik. "

   A természet kipróbálja az összes már véletlenszerüen létrejött mutációt és vészhelyzetben az azon körülmények közötti optimumot választja lásd az emberiség ös anyja életben maradt...

   SZerintem világos hogy mit állitok
   spade | 04.05.06 - 12:11 pm | #

   Szindbad,

   Összefoglalva, az evolúciós modellek csak elméletek és közük sincs a valósághoz, viszont érdekesek....
   Mert például mi az hogy globális optimum a természetben ilyen nincs hiszen minden pillanatban változik ha már akkor a káosz élméletekkel lehet ezt azt közeliteni...
   spade | 04.05.06 - 12:16 pm | #

   Spade, terminologiai problemakat latok, fogalmaid ertelmezesei szerit lehet igazad is, meg nem is, igy sajna meg mindig nem tudom mit allitassz.

   Az utobbi alltiasod pedig egyaltalan nem tudom ertelmezni: " Összefoglalva, az evolúciós modellek csak elméletek és közük sincs a valósághoz, viszont érdekesek".
   Szindbad | 04.05.06 - 12:42 pm | #

   Szindbad,

   Lehet a terminológia miatt de az evolúciós folyamatban alulmaradtam , ennyi időráforditással és beirással sem sikerült megértetnem hogy mit állitok...hagyjuk az égészet a francba...
   spade | 04.05.06 - 12:54 pm | #

A vásárlás óta eltelt időszak eseményei érdekesek. Bár jómagam még csak a pletykára vettem az első tételeket, még a zuhanás napján hivatalosan is megjelent a hír, bár ezt az elemzők sem tudták elsőre pontosan értékelni. Utána még kevésbé. A következő napokaban megjöttek a lemínősítések, de micsoda zűrzavarban:
- az egyik csökkentette a célárat 25-ről 15-16-ra (a VPHM ekkor 10-11 dolláron forgott), majd tovább csökkentette a célárat 13-ra, de azt mondta, hogy 9-10 dollár az alja az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv esetén is,
- egy másik ellemző "erős eladás"-ra tette a részvényt, mert "leeshet 5-6 dollárig". Attól eltekintve, hogy ritka az olyan elemzés, ami az esés mértékét próbálja meghatározni, ez elég meglepő állítás volt a VPHM 4 dolláros készpénz állományát tekintve. Aznap volt a mélypont az árfolyamban. Lehet, hogy ez volt az elemzés célja.

Utána (márc. 27-én) a VPHM tartott egy konferenciabeszélgetést elemzők számára, amiből kiderült, hogy az újonnan fejlesztett Maribavir gyógyszerük már tervezik a Phase III tesztet. Ez azért volt lényeges információ, mert jelezte, hogy a lezárult Phase II vizsgálat eredménye jó. És lám-lám a mai napon bejelentették, hogy a Phase II vizsgálat eredményei kiválóak.

Már az IIG esetében írtam, hogy nem értem a shortosok lelkivilágát. A VPHM esetében sem értem. Az egy dolog, hogy megshortolnak 30%-ot eső részvényt. De a Maribavir teszt info már napok óta ismert volt. Miért várták meg a mai nap 13 dolláros nyitását, amikor kényelmesen zárhattak volna 11 dollár környékén? 

Most egy olyan eset, amikor az "áldozat" visszavág. Érdemes megnézni mivel vádolják az egyik nagy hedge fundot. Miután erőteljesen megshortolták a BVF részvényeit:
- "összeálltak" egy elemzőcéggel, amelyik folyamatosan negatív jelentéseket tett közzé a cégről,
- fizettek orvosok számára, hogy negatív idézeteket produkáljanak a gazdasági sajtó részére,
- hamis információkat jelentettek meg az elemzőcég segítségével, például arról, hogy a cég megvesztegeti az orvosokat (ezt nevezem iróniának!),
- szintén az elemzőcég közreműködésével, felbéreltek 3 könyvelési szakértőt, majd amikor azok nem támogatták a kidolgozott prekoncepciót, eltorzították a jelentésüket.

A felperes cég szerint a BVF esete prototípusa a részvénymanipulációnak. Kiváncsi vagyok mire jutnak. A tőzsdefelügyelet minden esetre már rászállt az elemzőcégre.

Felettébb érdekes kérdés. Szerintem a híreknek nincs abszolút hatásuk, abban az értelemben, hogy egy adott típusú hírre általában ugyanúgy reagál az árfolyam. Ez alól talán csak a "durva" hírek a kivételek (csőd, késlekedő jelentés, kivezetési hír). De még ez sem egyértelmű, néhány napja a CKCM jelentette be, hogy késlekedik a jelentésével, először esett, aztán másnap már visszaemelkedett. Szóval nehéz ügy. Szívesen hallanék magam is meglátásokat, taktikákat ebben a témában.

Néhány esetről azért vannak tapasztalataim, de arra nem elegendőek, hogy megbízhatóan tradelni lehessen rájuk alapozva. Néhány eset :

1. Jó negyedéves jelentés. A reakció szerintem a piac állapotától függ. Két éve még általában kitörtek a részvények (smallcap részvényekkel foglalkozom csak!) és utána még mentek néhány hétig. Mostanában azt látom, hogy gyakran beleadnak és esik az ár egy ideig, utána meg kétesélyes a következő jelentésig. Itt talán azzal lehetne próbálkozni, hogy sok részvénynél figyelni az aktuális reakciókat, és ennek fényében lépni a következő esetben.

2. Rossz negyedéves jelentés. Itt szerintem célszerű a részvény fundamentális értékeléséből kiindulni. Természetesen a negyedéves jelentés figyelembe vételével. Van amelyik azonnal esik annyit, hogy már igazán nem érdemes eladni, van amelyik 1-2 hét alatt esik le a megfelelő szintre (értelemszerűen érdemes eladni). Ha jó részvényeknél jön be rossz jelentés, akkor szerintem érdemes visszanézni néhány hét, hónap múlva és értékelni vételi szempontból. Erre volt példa az IIN története.

3. Finanszírozási tranzakciók. Ez az egyetlen hírtípus, amit próbálok tradelni, JÓ részvények esetében. Erről már írtam részletesen. Itt az a kulcs, hogy meg kell várni, amíg leesik az ár a finanszírozási ár alá (közelébe). Ha nem esik le, nincs trade.

4. Csődbe menetel, kivezetés. Ez általában hatalmas short potenciált jelentő ügylet. Jómagam igazán nem értek hozzá, de láttam olyat, aki erre tradel. Itt a híreknek van egy koreográfiája, amiből a hozzáértő szem kiolvashatja a végkifejletet. A csődeljárás előjele például a tanácsadó felbérlése, vagy ha valamilyen fizetési kötelezettségnek nem tesz időben eleget a cég. Erre tradelni azért elég veszélyes üzem, pl. a VC esetében tavaly 2 nap alatt duplázódott az ár, amikor elmúlt a csőd közeli lehetősége, de mondhatnám az IIG példáját is, amelyik több mint fél évig forgott negyedéves jelentés nélkül, és a kezdeti beesés után négyszeresére emelkedett.

5. Sokat emelkedő, jó részvény bezuhanása. Ezek teljesen egyedi ügyek, a híreket és a céget is értékelni kell minden esetben. A VPHM-nél már írtam, hogy azokat a híreket (pletykákat) érdemes megjátszani, amelyek "távoli" eseményekről szólnak, nehezen számszerűsíthetőek, igazán a bizonytalanság és félelem fokozásával hatnak. Külön kezelendő a short támadások esete, amikor "generálják" a híreket. Itt mindig készülni kell arra, hogy nem 1 rossz hír jön, hanem taktikai szempontok szerint adagolják majd őket. Az SFCC esetében elég alaposan kielemeztem egy ilyen példát. 

Szerintem érdemes próbálkozni a hírek tradelésével, de mocsaras területre kell számítani. A legjobb talán bizonyos hírekre specializálódni, és körültekintően analizálni minden esetet. Akinek van tapasztalata ilyesmiben, írjon.

Maga a cég egyébként elutasítja a fenti álláspontot, de erről még hivatalosan nem nyilatkozott. Állítólag az amerikai gyógyszerhatóságtól kértek állásfoglalást. Nekem nagyjából annyi a véleményem a dologról, hogy 2-3 év alatt majdem ugyanannyi dolog történhet, mint 5-6 év alatt (a cég új gyógyszereket fejleszt!). Tehát ha igaz az elemző álláspontja, az sem indokol ilyen mértékű zuhanást. Arról nem is beszélve, hogy más elemzők is (régebb óta) követik a céget. Miért pont egy új elemzőnek lenne igaza?

Ma már testközelből figyeltem az eseményeket, de erre nem számítottam. Az első félórában esett megint 25%-ot. Sejtésem szerint az esés jelentős része annak (is) köszönhető, hogy 16 dollár körül támasz volt, és sokan ez alá tettek be stopot. Továbbá 16 dollár alatt csúnya letörésbe került a részvény, amit néhány kezdő shortos beszophatott. Az alábbi chart legalábbis nekem ezt jelzi. Jómagam azt gondoltam, hogy eshet 10-15% és ott érdemes lesz venni, ezért kicsit fenntről kezdtem vásárolni, de utána vettem tovább mint az őrült. Minden józan ember tudja, hogy a "hulló kés" megvétele életveszélyes, de szerintem bizonyos esetekben érdemes kivételt tenni. Én a következő szabályokat alkalmazom (és az esetek egy részében így sem jön be a dolog!):

- Csak már ismert, vagy alaposan megvizsgált részvényt veszek bezúgásban. Itt fundamentális ismeretekről van szó, ez az ismeret adja az önbizalmat, amikor bukóban tartani kell. Technikai okok sohasem játszanak szerepet (pl. támasz környékén venni), az a tapasztalatom, hogy az ilyen hirtelen mozgásoknál a legváratlanabb helyeken fordulnak a részvények.
- Fontos, hogy miért esik a részvény. Ritkán veszek olyasmit, ami már publikált hírre esik, mert ez azt feltételezné, hogy okosabb vagyok a többi szereplőnél. Nem vagyok okosabb, csak bátrabb. Jók a pletykák, imádom az elemzők, újságok által generált rossz híreket (gyakran dolgoznak valakinek), az a lényeg, hogy az esést elsősorban a bizonytalanság, és félelem generálja, ne egy közeli, materiális rossz hír. Szoktam akkor is venni, ha nincs hír (erre a legkönnyebb ráfaragni, lásd LTON vásárlás).
- Túladott (RSI) részvényeket érdemes csak venni, lehetőleg olyat, amelyik már esett 30-50%-ot a középtávú csúcsról. Ez a hír függvényében ad némi biztonságot a további esés mértékére.
- Ritkán nyúlok olyasmibe, ami gappel nyit. A gap olyan eladói határozottságot mutat, amivel nem célszerű szembeszállni. Meg kell várni, amíg gap nélkül kereskednek benne.

A vásárlás és eladás technikai, fegyelmezett lebonyolítása rendkívül lényeges a siker szempontjából. A leggyakoribb hiba, hogy esik a részvény 10-15%-ot és a dolgozó hangos "hihetetlen olcsó" kiáltásokkal televásárolja magát. Utána szomorúan nézi, amikor esik újabb 15%-ot, vagy rosszabb esetben vásárol még, és akkora pozicióba kerül amit nem tud elviselni. A legfontosabb tudnivaló, hogy sohasem fogod tudni előre hol az alja!! Ennek megfelelően célszerű több lépcsőben beszállni. Mondjuk 7-10%-os lépésekben vásárolni. Bizony, átlagolni lefelé. Ez fogja meghatározni a bekerülési áradat. Ha nem átlagolsz lefelé, valószínűleg túl magas lesz, és nem tudsz nyereséggel kiszállni. DE AZ ELŐRE MEGHATÁROZOTT MAXIMÁLIS POZICÓMÉRETNÉL MEG KELL ÁLLNI! Ez a legfontosabb szabály, és ehhez kell a nagy rutin meg fegyelem. Mindig jönnek olyan helyzetek, amikor úgy látszik, hogy már ennél olcsóbb nem lesz. És utána olcsóbb lesz. Ha túl nagy a pozició, nem fogod tudni elviselni ezeket a mozgásokat (azt mondtam már, hogy stop loss az nincs! úgyis kiráznak).

Az első vételekre két megközelítés lehetséges. Lehet venni napközben, megadott (lefele) limitekkel, vagy meg kell várni a nap végi zárót. Nagyon sok esetben a záró a napi minimum környékén lesz, tehát jó beszállási lehetőséget ad. Ha nem így van, és nap közben már nagyot fordult a részvény, akkor célszerű kihagyni az adott lehetőséget. Persze minden eset egyedi. Jómagam a VPHM-et azonnal vettem napközben, míg például az SFCC-t csak nap végén. A hozzáállást nagyban meghatározza, hogy mennyire bízom az adott részvényben. Általánosságban célszerű nap végén venni.

A kiszállásnál döntő a gyorsaság. 7-10%-os nyereséggel már napon belül ki szoktam szállni, de a jellemző, hogy néhány napon belül 10-15%-os nyereséggel kiszállok. Ezekben az esetekben, nem azt kell nézni mi a részvény reális értéke (főleg nem azt, honnan esett le). Lehet, hogy a reális értékét fél év múlva fogja elérni. Addig még 5 kört lehet benne futni, ha ez a kedvenc részvényed.

Összefoglalva, ismert részvény, megfelelő hír, gyors és fegyelmezett végrehajtás a jó recept az ilyen bezúgások kezelésére. Ez persze saját recept, a többségnek valószínűleg célszerű nagy ívben elkerülni az ilyen szituációkat:

1. andrás:
   2010. 02. 04. 22:57

   Hát... jobb lett volna ezt is nap végén venni. A záró -33%. Érdekes lesz a jővő hét.
   andrás | 03.17.06 - 10:10 pm | #

   Hát végignéztem az esést. Ha lett volna benne pozicióm ma nagyon rosszul aludnék.
   De pont most pénzem sem volt, venni sem tudtam. Kérdés a jövő hét.
   gittas | 03.17.06 - 10:25 pm | #

   Én jól fogok aludni, de valóban nem fehér embernek való műfaj ez. Fogalmam sincs, kik adtak el nagy tételben 11 dollár környékén. Szerintem nagy marhák voltak. Az is lehet, hogy csak generált forgalom volt, vagy hétfői margin call-ra játszanak.
   A jó alváshoz fontos a fundamentumok ismerete, a cégben majdnem 4 dollár készpénz van részvényenként, a várható nyereség és a volatilitás ismeretében, legrosszabb esetben 8-16 dollár között fog mozogni 2006-ban. Csak türelem kell hozzá. Persze, ha jön új rossz hír, akkor más a helyzet.
   andrás | 03.17.06 - 11:21 pm | #

   Sziasztok!
   Mi a velemenyetek a GNBT-rol? (madarinfluenza vakcina fejleszto)
   Bevasaroltam 1 honapja es azota is csak no.
   Peter | 03.20.06 - 9:51 am | #

   Péter,

   nem értek azokhoz a cégekhez, amelyeket kizárólag a várakozások mozgatnak (bizonyos szintig persze minden tőzsdei cég ilyen). Ebben a cégben számomra semmi megfogható támpont nincs. Jobban kedvelem azokat a JÓ fundamentumú cégeket, amelyeknek zuhan az árfolyama. Hehe.
   andrás | 03.20.06 - 7:43 pm | #

   Szia András,
   Koszi, de honnan szerzed amugy az infokat? En a nasdaq.com-on szoktam nezelodni, es ott szurtam ki. Mondjuk en biologus vagyok, tehat nyilvan mast latok benne mint, Te.
   Gondolom az emberek annyira felnek a H5N1-tol, hogy oriasi bizalmat fektetnek, az osszes ilyen cegbe.
   Erdemes megnezni az ALNY, AVAN, VICL, NVAX, HEB, BCRX chartjait 1 evre visszamenoleg.
   Péter | 03.20.06 - 9:44 pm | #

   Pédául innen szedtem:

   moneycentral.msn.com/investor/invsub/results/hilite.asp?Symbol=GNBT

   Ez a cég eddigi története során egy fillért sem keresett, nincs árbevétele, kizárólag az mozgatja, hogy majd valamivel megüti a főnyereményt. Aztán vagy megüti, vagy nem. A többség nem üti meg. Az általad is felsorolt cégekből max 1-2 fog sikeres gyógyszert készíteni a madárinfluenza ellen. Fogalmam sincs melyik, és nem is próbálom kitalálni. A többin nagy bukta lesz előbb vagy utóbb. Mármint, ha valóban a madárinfluenza elleni szer kifejlesztése mozgatja az árfolyamukat. Ezt azért mondom mert nem ismerem ezeket a cégeket.
   Addig még lehet, hogy sokat fog emelkedni mindegyik, de javaslom nézd meg pl. az OLGC chartját is. Ez a cég hasonlít teljesítményben a GNBT-re. Így néz ki, amikor emelkedik, emelkedik, aztán jön EGYETLEN rossz hír. Az OLGC esését az fogta meg, hogy a cégben levő készpénz 2 USD részvényenként. A GNBT-nél ez a padló 0.1 dollár körül van. A gondolatmenetet nem folytatom.
   Nem akarlak rá- vagy lebeszélni semmiről, de gyógyszerrészvényt tartani, az egy veszélyes üzem.
   andrás | 03.20.06 - 11:00 pm | #

   Már tegnap is volt olyan gyanúm, hogy a VPHM tovább esik. Lehet, hogy jó a fundamentuma, de Joe nagy Amerikában ezzel tisztában van? Mert ha nem akkor sok idő kell mire a részvény újra feláll.
   gittas | 03.20.06 - 11:03 pm | #

   Nekem is volt ilyen gyanum, ezért eladtam két másik poziciót és ma vettem még belőle. Azt, hogy mennyi idő, amíg feláll, senki sem tudja. Az biztos, hogy nem olyan gyorsan áll majd fel, mint ahogy leesett. Én már a mai napot is fordulósnak itélem, és szerintem a héten már emelkedni fog, de belőlem a pozició beszél.
   Nagyon ritkán látni olyat egyébként, ami a VPHM-ben folyik. Egész péntkeken és ma délelőtt, rendszeresen a vételi árfolyam magasabb volt mint az eladási (ez úgy lehetséges, hogy különböző rendszerekben adják be az ajánlatokat). Összevissza csapkodva kereskedtek vele. Szerintem most már megjelent minden rossz hír, és lassan lenyugszik a részvény.
   andrás | 03.20.06 - 11:23 pm | #

   Ez a Yahoo fórumról van, szerintem nagyon jól jellemzi a helyzetet:

   *****MAYBE******
   by: virtual_epicure
   Long-Term Sentiment: Strong Buy 03/20/06 06:09 pm
   Msg: 105961 of 106629

   MAYBE The fda will change rules...even after all the negatives thaat are only coming out

   MAYBE A company will try produce a generic form of Vanco

   MAYBE it will be before 2010

   MAYBE it's AKN ...but look at this www.pharmalive.com/News/ i...oryid=24...they are not mentionning it by name and talking about a 100$ M potential???

   MAYBE the 3 molecules in VPHM's pipeline (including pahse 2 results to be announced next week for maribavir a 500$ M market)won't make it

   MAYBE They won't spend wisely their 150M$ war chest on a couple of good value drivers

   MAYBE they wont double the price of Vanco ..even if now they have a good excuse

   YEAH! Right MAYBE

   MAYBE Im buying more tomorrow!!!
   andrás | 03.21.06 - 3:04 pm | #

   Lattatok mar a Google uj finance reszet? A flashes interktiv chart osszekotve a megjelent hirekkel szamomra (abszolut hozzanemerto) igen impressziv. Mit szoltok hozza?

   finance.google.com

   Konkretabb kerdesem is lenne, mennyire jok, tukrozik a mozgasok okait a charthoz kotott hirek? Egy kezdonek erdemes olvasgatnia ezeket, hogy raerezzen az egyes hirek chartra valo hatasara?
   Szindbad | 03.21.06 - 4:45 pm | #

   Andras engem meggyoztel, vettem egy nagy pakkot viropharmabol.
   Persze a GNBT-bol meg van, epp a 4,2-ot tesztelgeti
   Péter | 03.21.06 - 8:31 pm | #

   Hoppá! Nem volt szándékom meggyőzni, remélem olvastad a figyelmeztetést a jobb oldalon. Nem álszenteskedni akarok, nyilván jónak tartom a poziciót, de a "nagy pakk" nem tetszik. Lesz itt még hullámvasút.
   andrás | 03.21.06 - 10:30 pm | #

   Hello
   A nagy pakk az nalam par szazezer
   Peter | 03.22.06 - 9:50 am | #

   Hello.

   Pont sikerült elkapnom amikor a GNBT-t 4,8 környékéről lezúzták.
   A sztori vége?
   gittas | 03.22.06 - 9:32 pm | #

   Kiváncsi vagyok mikor jön el az a holtpont, amikor már a többség úgy látja ideje kiszállni és elkezdődik a pánik.
   Nagyon csúszik.
   Pedig már engemet is kezdett elkapni az őrület, nemsokon hiányzott, hogy be ne szálljak - a csúscon.
   gittas | 03.22.06 - 9:53 pm | #

   A GNBT mai napja valóban nagyon csúnya. Egy időre vége a sztorinak.
   andrás | 03.22.06 - 10:12 pm | #

   a szazezret uyg ertem, hogy forint szoval, csak kostolgatom, szerencsere nap elejen kiszalltam, talan isteni sugallat. Szerintem valaki tudatosan 1-2 nagyobb tetellel leverte, hogy ujra bevasarolhasson. Tudtommal senki sem jelentette be a H5N1 ellenszeret. Szoval semmi sztori vege. Annyit kell tudni hoyg mult heten e GNBT 1 gyogyszeret szabadalmaztattak mexikoban. En most az AVAN-t neztem ki, gondolom a tobbi szereplo is, mivel tegnapelott 40%-al huztak fel.
   Péter | 03.23.06 - 6:36 am | #

   A sztorinak lehet, hogy nincs vége, az emelkedésnek viszont most egy időre vége van. Amit a charton látsz, az egy nagyon erős eladási jelzés. Becslésem szerint 80-90% az esélye, hogy az elkövetkező hetekben (hónapokban) esni fog. Shortolni nem merném, mert tegnap túl sokat esett, de ha visszajön 4.5 dollár környékére, ideális short célpont lesz. És sokan rá fognak ugrani erre.
   andrás | 03.23.06 - 2:30 pm | #

   Andras, hogy tudsz shortolni egy ilyen reszvennyel? Ahol en tozsdezem, ott csak eros, jo reszvenyeket lehet shortolni, ezt pl sajnos nem.
   Szoktal frissen tozsdere felkerult cegek reszvenyeibol venni? Erdemes raugrani ilyenekre? Pl amikor a goog elindult volt akinek eszebe jutott volna hogy 1 ev utan 500$ lesz az arfolyam?
   Tegnap pl a NEXT debutalt a piacon.
   Péter | 03.23.06 - 5:35 pm | #

   A brókercégtől függ, hogy mennyi részvényt lehet shortolni. Egyébként a GNBT-t pillanatnyilag nálam sem lehet, de ez a korlátozás a tőzsdétől jön és ideiglenes jellegű. Csak mire megszűnik, már jóval lejjebb lesz az ár. Nagy shortállománnyal rendelkező cégekre jellemző ez. Szerintem az utóbbi hetek felfutásában alaposan megshortolták.
   IPO-t nem szoktam venni. Több okból sem. Nem áll rendelkezésre elég adat a cégekről, nincs még "tőzsdetörténetük". Másrészt régebben olvastam valami tanulmányt, hogy az IPO-k statisztikai átlagban negatív hozamot produkálnak a befektetőknek. Ebbe a statisztikába persze belefér, hogy néhány céggel nagyon jól jár, aki jegyez.
   andrás | 03.24.06 - 1:22 pm | #

   Andras, szerinted ennyi ido alatt elcsitult a VPHM pesszimizmus?
   Peter | 03.28.06 - 1:32 pm | #

   Nem tudom, ez a jóslás kategóriája. Napokon belül kijön Maribavir teszt eredmény, azt kell majd figyelni, ha jó lesz, és emelkedéssel reagál a piac, akkor elmúlt a pesszimizmus. De ennyi erővel mondhattam volna azt is, hogy ha emelkedik az ár, akkor drágább lesz a részvény és minden tulaj örülni fog.
   andrás | 03.28.06 - 1:55 pm | #

   Koszi
   Most talaltam egy olyan reszvenyt aminel hirtelen 5 dolcsi osztalekot szavaztak meg a fonokok(TOPT) Ma volt a kifizetes 18 helyett rogton 13 dollaral is kezdte a napot (a nasdaq.comon viszont ez vmiert +70%ot jelentett?!). Viszont utana ment egeszen 14 dolcsiig, amit nem ertek, hisz mindenki el akarja adni miutan megkapta az 5 dolcsijat reszvenyenkent. En vettem 14 alatt, legyszives adj valami tampontot mitevo legyek.
   Koszi
   Péter | 03.28.06 - 7:59 pm | #

   Biztos nem erre gondoltál:
   1. Soha se vegy él fel olyan poziciót, amiben mások tanácsára számítasz.
   2. Ha bizonytalan vagy egy már meglévő pozicióban, add el a felét. Ez csökkenti a feszültséget. Ha nem eléggé, megint add el a felét.

   Ennél többet nem tudok segíteni. A leírásból nem is értettem meg, miért vettél a részvényből.
   andrás | 03.28.06 - 8:40 pm | #

   Igazabol, az osztalek elszamolasa nem vilagos, ami miatt vettem, hogy toretlenul ment felfele, illetve hogy a honap vegeig dontenek +2,5 dollar osztalek kifizeteserol. Amiben nem vagyok biztos, az az hogy a 2,5 dolcsira var meg mindig a tobbseg, es azutan kiszall, vagy inkabb hosszutavra mentek akik vettek marcius kozepen
   Péter | 03.28.06 - 8:52 pm | #

   Szerintem nem szoktak venni rövidtávra, osztalék miatt, valami más oka van az emelkedésnek. Ennek lehet kapcsolata az osztalékkal (pl. a shortosok nem szeretik az osztalékos részvényeket, mert azt ki kell fizetniük a kölcsönadónak), de önmagában az osztalékra nem szoktak tradelni.
   andrás | 03.28.06 - 10:41 pm | #

   Akkor viszont azt nem ertem, miert ugrott a charton akkorat a bejelenteskor (marcius kozepe)? Hogy erted azt, h

2. andrás:
   2010. 02. 07. 22:13

   Hogy erted azt, hogy csak osztalek miatt nem szoktak papirt venni?
   Pl. demaszt, elmut is szoktak venni sokan az osztalek miatt, aztan kifizetes utan eladjak.
   Peter | 03.29.06 - 10:07 am | #

   Az osztalékpapír elvileg annyit esik, amennyi az osztalék mértéke. A gyakorlatban persze nem mindig ez történik. Azért meglepne, ha ilyen egyszerűen lehetne pénzt keresni a tőzsdén. De nem foglalkozom behatóbban osztalákpapírokkal. A magyar papíroknál speciel pont fordítva csinálnám, mert az osztalék adózik, az árfolyamnyereség nem. Magánemberként jobban jársz, ha osztalék előtt eladod, és utána visszaveszed.

   Folytassuk a fórumon, azért hoztam létre, hogy ilyen beszélgetéshez ne kelljen egy folyamatosan süllyedő bejegyzést keresgélni.
   andrás | 03.29.06 - 3:09 pm | #

Mark Douglas, Trading in the Zone című könyvét olvasom mostanság. Elég nehezen haladtam vele, mert nem találtam túl érdekfeszítőnek. Pedig sokan dicsérték, és elég fontos témáról szól, a kereskedés pszihológiájáról. Nekem valahogy úgy tűnt, hogy jól ismeri a kereskedés ezen vetületét (nagyon sok tradernek tartott már fejtágítót, testközelből ismerkedett meg a problémáikkal), jól is ír róla, de semmi átütő, és főleg gyakorlati információ. Most a vége felé, mégis szerepel benne egy nagyon érdekes téma, ami nem csak a tőzsdéről szól, de ott kiemelt jelentősége van.

Ebben a fejezetben arról ír a szerző, hogy a meggyőződéseink (angolul beliefs) milyen jelentős hatással van arra, mit látunk meg a világból, és közvetve arra, mit kaphatunk tőle.

Ennek illusztrálására egy valós példát használ fel. Egy chicago-i tv társaság felbérelt valakit, hogy a város egyik előkelő utcájában "Pénz ingyen! Csak ma!" táblával álldogáljon. Természetesen tréfás kísérletnek szánták a dolgot, de komolyan felkészültek rá. A felbérelt embert kitömték készpénzzel, arra számítva, hogyha a járókelők szimatot kapnak, lesz igény a "szolgáltatásra". Nem ez történt. A rendkívül forgalmas helyen mindenki figyelmen kívül hagyta a felhívást. Egy idő után kezdett frusztrált lenni az emberünk (hogy lesz itt tv műsor?), ezért elkezdett kiabálni : "Nem akartok pénzt? Vigyétek a pénzemet!". A járókelők reakciója az volt, hogy EGYRE NAGYOBB ÍVBEN KEZDTÉK ELKERÜLNI. Végül odament egy öltönyös, aktatáskás emberhez, eléállt, és mondta neki: "Kérsz pénzt?". "Ma nem." - válaszolta neki  a megszólított. Az egész próbálkozás alatt egyetlen embernek tudott pénzt adni, aki odament hozzá, és kért tőle NEGYED dollárt.

Azt hiszem a fenti szituációt nem nehéz kielemezni. A járókelők szilárdan meg voltak arról győződve, hogy nincs "ingyen pénz". Bolondnak, vagy valamilyen marketing csapdának gondolták a táblás embert. Ez a meggyőződés abban is meggátolta őket, hogy annyit mondjanak neki : "No akkor adjál öreg!". Tehát nem azzal van gond, hogy rosszul gondolkodtak volna. Teljesen jogos feltételezés, hogy itt valami átverésről van szó. De mibe kerül kimondani, kipróbálni az ellenkezőjét? Mit lehet veszteni vele? Maximum néhány másodpercet. A helyzetet senki sem elemezte, hanem figyelmenkívül hagyták. Így működik a szilárd meggyőződés. Még jellemzőbb a negyed dolláros férfi esete. Ő valószínűleg kéregető volt, azzal a meggyőződéssel, hogy nagy pénzhez nem juthat ily módon. És lám nem is jutott. Őt is a meggyőződése vezette (félre). A bennünk élő hit a világ dolgairól, alapvetően befolyásolja, mit vagyunk hajlandóak meglátni a minket körülvevő világból. Ami nem illik a kialakított képbe, azt azonnal elhajítjuk. Ez a módszer valószínűleg sokat segített az elmúlt évezredek létért vívott harcaiban, de súlyosan korlátozza tisztánlátásunkat.

Erről a történetről nekem azonnal beugrottak saját, tőzsdével kapcsolatos meggyőződéseim. Pontosabban ezek változása. Kb. 10-15 éve vásárolok részvényeket kisebb, és gyakran nagyobb megszakításokkal. Ennek az időszaknak a túlnyomó részében azt gondoltam erről, amit a kisbefektetők 99% gondol a tőzsdéről. "A részvény hosszú távú befektetés. Egyszer fennt, máskor lennt. Aki nem bírja ki az árfolyamok (a befektetés!) ingadozásait, ne vegyen részvényt. A világ legnagyobb befektetői 20-30%-os hozamot tudtak elérni. Meggazdagodni csak néhány, zseniális embernek sikerült." Ezek a meggyőződések határozták meg az elvárásaimat, illetve, hogy mit tekintettem természetesnek a tőzsdén. Közben valaki állt a sarkon, és azt üvöltötte : "Ingyen pénz!". Kb. két éve kezdtem el kapizsgálni, hogy a tőzsde nem ezekről a sztereotípiákról szól. Ebben áttörést a Market Wizards könyvek elolvasása hozott. Schwager könyvei interjúkat tartalmaznak a ma élő, sikeres (jónéhány a legnagyobb jelzővel is illethető) tőzsdei szereplőkről, bemutatva honnan jöttek, mit értek el, és szőrmentén arról, hogy milyen módszerekkel. A megjelent három kötet bármelyike kötelező olvasmány, azok számára, akik valós képet szeretnének kapni arról, mi folyik, MI LEHETSÉGES a tőzsdén. Ebből a könyvből (volt azért már előérzetem, azért olvastam el) értettem meg, hogy a cél, amire lövök rossz. A saját elképzeléseim foglya vagyok. A hús-vér emberek példái rendkívül sokat segítettek, hogy a felsorolt tőzsdei sztereotípiákat ledöntsem magamban. Már tudom, hogy a tőzsdéhez nem ész kell, hanem munka és fegyelem, hogy a jó stratégia hónapról, hónapra pénzt termel, hogy egyáltalán nem 30% az álomhatár, amire lőni kell. Azóta folyamatosan meghallom az "Ingyen pénz!" kiáltást, és eszem ágában sincs felemelt orral nagy kerülőt tenni.

Az IIG-re még 2004 november végén akadtam, éppen kitörésben volt, szép növekedéssel, 20-as PE körül. 12 dollár környékén vettem, majd 3 hét múlva 14 dollár környékén adtam el. Az eladás okára már nem emlékszem, de nagy marhaság volt. Itt is az NGPS-nél és az IFO-nál már ismert történet következett, eladás után hamarosan felkerült az IBD 100-as listára, és 1 hónap alatt elrepült 25 dollárig. Hihetetlen, hogy ezt a hibát hányszor elkövetem.

Az IIG elsősorban kis cégek számára nyújt oktatást és hosting szolgáltatást, webes áruházak létrehozásához. Mindezt elég sikeresen, az elmúlt években 50-100% növekedési rátát produkált. Azt kell mondanom, hogy 25 dollár körül se volt kiemelkedően drága, de utolérte a gyors IBD-s felfutást megélő cégek gyakori sorsa, egy elég masszív short támadást kapott ezen az árszinten. Két hét alatt feleződött. Ekkor figyeltem fel rá ismét, és a március-május időszakban két alkalommal beszálltam majd kiszálltam belőle. Végül úgy döntöttem, érdemes megtartani benne egy közepes poziciót, amíg rendeződnek a dolgok. Ezt a döntést a jó értékeltség, 10-es PE, 50% feletti növekedés, továbbá a cég vezetőjének jelentős bennfentes vásárlásai indokolták. Úgy gondoltam, ha olcsóbban veszek mint a vezér, nagy baj nem érhet. Szintén biztató volt, hogy a bezuhanás során komoly alapok jelentős tételeket vásároltak a részvényekből.

Mint minden esetben, a short támadásban keveredtek a valós problémák és a gusztustalanul előráncigált feltételezések. A valós problémák között szerepelt, hogy Texas-ban és később Ausztráliában eljárást folytattak a cég ellen, illetve korlátozták is a tevékenységét. Ezek oka a helyi jogi szabályozásban keresendő, nagyjából arról szólt, hogy "így gyorsan meggazdagodhatsz" jellegű üzleti lehetőséget nem kínálhat semmilyen cég, illetve a webes kereskedésben csalódott felhasználók egy része a cég ellen emelt panaszt a szolgáltatás hiányosságait vádolva. A problémák jogosságát akkor nem lehetett megítélni, utólag már tudjuk, hogy Texasban megállapodással lezárták az ügyet, hosszú távú következmények nélkül (Ausztráliában még folyik az eljárás). Ugyanakkor a céggel kapcsolatos panaszokról több sajtócikk megjelent, amelyek önmagukban negatívan érintették a cég tevékenységét. A short támadás részeként persze előkerült minden valós, vagy valótlan híresztelés, ennek fő koordinátora a www.stocklemon.com shortolásra szakosodott website volt. Itt elolvashatóak a megjelent írások, amelyek központi eleme, hogy az IIG vezetői csalnak, lopnak és hazudnak.

Az április - augusztus időszakban a negatív publikációk folyamatos áramlása valahogy egyensúlyt tartott a jó értékeltség, a bennfentes vásárlás, és a jelentős alapok beszállásának tényével. Az ár ennek megfelelően 10 dollár környékén ingadozott hosszú ideig. Ekkor jött a bomba. A cég bejelentette, hogy felülvizsgálta a bevételkönyvelés politikáját és újraauditáltatja az elmúlt éveket. Hirtelen úgy látszott, a shortosoknak igazuk volt, hamisak az eredmények. Hiába magyarázta a cég, hogy a cash nem változik, a megelőző hónapok hírkörnyezetében ez katasztrófális hírnek látszott. Jómagam azonnal kiszálltam 10-15% körüli veszteséggel a meglévő poziciómból, "örömmel" konstatálva, hogy nem zuhant azonnal 50%-ot az ár.

Az elkövetkező időszakban már nem követtem az IIG-t, csak most utólag néztem át a történéseket. Az őszi időszakban már rossz hírek áradata következett. A cég bejelentette, hogy januárra tudja átvizsgálni a könyvelését, és addig új negyedéves jelentést sem tud kiadni. A könyvizsgálót is cserélték menetközben. Majd végül az AMEX közölte, hogy törölni fogja a részvényt. A januári határidőt közben nem tudták tartani, és a jelenlegi állapot szerint március 17-ig kell kihozni az új auditált jelentés(eke)t.

A hírekkel összhangban, azok az alapok, amelyek még a márciusi beesésben vásároltak októberben kiszálltak a részvényből (50-70%-os veszteséggel!). Ennek nem tudom a pontos okát, vagy az év végi "window dressing"-nek köszönhetően szabadultak a veszteséges poziciótól, vagy nem tarthattak tőzsdén kívüli részvényt, és eladták amíg lehetett. Tény az, hogy irreális mélységekbe hajtották le az árfolyamot. A mélypont környékén a cég alig valamivel a meglévő készpénzállomány feletti értéken forgott. Hihetetlen vásárlási lehetőség a bennfentesek számára. Más ugyanis nem tudhatta biztosan, hogy a cég rendben van (ott van az a készpénz!), másrészt növekedett ebben az időszakban is! Persze voltak okos (vagy bennfentes) szereplők is, ezért egyes alapok ebben az időszakaban masszívan vásárolták a részvényt. A charton is látható, hogy az októberi kiárusítás után, gyorsan felállt a részvény. Az intézmény hányad 70% körül van jelenleg, nem emlékszem pontosan az egy évvel ezelőtti adatokra, de az egész hajcihő kezdete előtt ez 20% körül lehetett. Elég ritka, hogy egy kivezetés előtt álló részvényt, auditált jelentések nélkül, masszívan vásárolnak az alapok. Ezek profik (tessék megnézni a listát, Goldman, Wellington, Fidelity a legnagyobb közülük).

Idén február 14-én végül közölte a cég, hogy befejezte az utólagos auditálást. Ezzel jelentősen csökkentette a tőzsdéről történő törlés lehetőségét, de ennél még fontosabb, hogy a közzétett számok a tavalyi utolsó negyedévre is jelentős növekedést mutatnak. Tehát a cég tevékenysége nem sérült az elmúlt viharos időszakban sem. Ezzel a tőzsdei publikum számára is nyilvánvalóvá vált a részvények alulértékeltsége. Ezt természetesen a "jó információáramlással" rendelkező szereplők már előbb kiszimatolták, az ár február eleje óta duplázódott. Most új sztori kezdődik.

Az eddig történet számomra legérthetetlenebb eleme a shortosok viselkedése. Visszanézve a shortállomány alakulását, tavaly márciustól, kisebb ingadozásokkal ugyan, de állandó. Tehát 20 dollár körüli shorttal indítva, nem zártak a 3-4 dolláros minimum környékén sem! Ez egyszerűen hihetetlen. Miután majdnem 90%-ot nyertek a shorton, nem zárták, hanem belelavírozták magukat a mostani short squeeze gyanús helyzetbe. A jelenlegi átlagforgalom mellett kb. 20 nap amíg zárnak. Persze a shortos szereplők változhattak ez idő alatt, de akik alacsonyabban nyitottak, azoknak szintén zárni kellett volna már rég.

Az IIG eddigi történetének sok tanulsága van:

- A legfontosabb, hogy a tőzsdén BÁRMI MEGTÖRTÉNHET. Egy jól növekedő, nem túlértékelt cég is elveszítheti értéke 90%-át, bennfentes vásárlással, intézményi vásárlással együtt.

- A veszteség realizálása aznap fájdalmas lehet, de utólag sok örömet okoz(hat). Az IIG-ben általam nagyra becsült longosok kiülték a 3 dolláros mélypontot, amiért nem irigylem őket túlzottan. Jómagam sem vagyok híve az ész nélküli stop loss alkalmazásának, de 70-80%-os esés elviselése sok egészségügyi kockázattal jár. Amikor egyértelműen változnak a körülmények a vásárláshoz képest, érdemes azonnal kiszállni. Az IIG esetében ez augusztus végén volt egyértelmű.

- A shortosok - a nagyobb kockázat miatt - általában alaposabban megvizsgálják az adott céget. Ennek megfelelően a magas shortállomány általában jó előrejelzés a várható problémákra, komolyan kell venni.

- A bennfentesek (az alapokról nem is beszélve) sem látnak előre mindent. Az IIG vezére jelentős mennyiségű részvényt vásárolt 2005 első negyedévében 10-16 dollár között. Aztán végignézte a 3 dollár alá történő beesést. Érdekes módon a jóval alacsonyabb árszinten utána már nem vásárolt (ez lehet egyszerűen etikus fellépés, vagy szabályozás tiltja, hogy negyedéves jelentés hiányában üzleteljen).

Az IIG még - nem lezárult története - jól illusztrálja a tőzsdei pokol és mennyország váltakozásait, és azt, hogy ennek bizonyos esetekben, mennyire kevés köze van a cég valós üzleti tevékenységéhez.