András,

Szép trade volt hibátlan megfontolásokkal, nem kell szerénykedned, gratula.
Az 50 napos mozgóátlagra való visszahúzást csak itt láttad jónak vagy máshol is müködönek véled ?
spade | 01.19.06 - 5:51 pm | #

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ez egy nagyon jó kérdés, sokat foglakoztam vele magam is.

Alapvetően kétféle részvényt szoktam venni (KÖZÉPTÁVÚ poziciókról van szó), vagy olyat, amelyik sokat esett rövid idő alatt ( pl. SFCC, vagy mostanság az ELOS), vagy olyat, ami fundamentális okokból kitörésben van (vagy lesz), ezek közé tartozott az utóbbi időben az IFO, és a BBC, hogy a legsikerültebbeket említsem. Az első esetben nem játszik a mozgóátlag, a második esetben viszont igen nagy jelentőséget tulajdonítok neki. 

Kitörő részvényeket csak akkor veszek, ha legalább 50-100%-os potenciált látok benne középtávon. Ekkora emelkedéshez hónapok szükségesek, ezért annak megítélésére, hogy jól viselkedik-e a pozició, ideális a mozgóátlag. A beszálláskor és utána egy-két hétig, nincs még szerepe a mozgónak, mert túl mélyen van az aktuális ár alatt, ha a kiszálláshoz (stop loss) arra várnék, mikor esik be ez alá, az gyakran 20-30% mínuszt jelentene. Tehát a beszállás környékén inkább más támaszokat figyelek, meg a részvény "viselkedését".

Amikor már (nyerő) pozicióban vagyok egy ideje, akkor válik az elsődleges viszonyítási alappá az 50-es mozgóátlag. Egy erős részvény tipikus viselkedése látható az alábbi charton:

Amíg a mozgóátlagtól távol menetel a részvény felfelé, oda se kell figyelni a napi mozgásokra. Az ugyanakkor jellemző (ezen a charton nem annyira látványos, de a VPHM chartján jól látható), hogy a lokális mélypontok egyre közelebb kerülnek a mozgóátlaghoz.

Az első komoly figyelmeztető jel amikor az ár megérinti a mozgóátlagot (a HOM-nál november elején). Ha ilyenkor átzúg rajta lefelé, akkor valószínűleg azonnal el kell adni, de ez elég ritka egy jól trendelő részvénynél. Sokkal gyakoribb (ismétlem erős részvényekről van szó), hogy ezután még újabb csúcsra megy. Ez a csúcs jónéhány esetben a középtávú csúcspont is. De ez csak utólag derül ki. Elvileg lehetne kiszállási stratégia, hogy a mozgóátlag megérintése után az első új csúcsnál kiszáll a dolgozó, de ezt nem alkalmazom (jóval előtte szállok ki, hahaha). Ugyanis láttam már néhány nagyszerű részvényt, amelyek a mozgóátlag megérintése után még hónapokig trendeltek, sok új csúcsot beállítva. 

Jómagam általában megvárom, amíg az ár beesik az 50-es mozgóátlag alá , vagy ennek jól látható jeleit érzékelem. Természetesen ezt nem mindig tartom be, és utólag mindig az derül ki, hogy így kellett volna csinálni (a VPHM és a TASR esetében nagyon sok pénzről mondtam le  a fegyelmezetlenségemmel). Tehát egy jól trendelő részvény esetében egyszerű a szabály: kiszállni akkor és csak akkor, ha az ár beesett az 50-es mozgóátlag alá!

A VPHM példája gyönyörűen muttatja az eladási jeleket, a mozgóátlag kisimul, az ár lejön a közelébe, majd átmegy rajta. Rendkívül kényelmesen ki lehetett szállni ebből a részvényből.

Sajnos a gyakorlatban ez sem mindig egyszerű.Gyakran előfordul, hogy az ár 1-2 napra benéz a mozgóátlag alá, és utána száguld tovább. Ha ilyenkor elad az ember, utána elég hülyén érzi magát. Erre az esetre egy jó szabály, hogy 2-3 napot kivárni, ha az ár ennyi ideig a mozgó alatt marad, akkor eladni. Az alábbi részvény egy ilyen esetre ideális példa (a valóságban már előtte eladtam, mert közeledett a negyedéves jelentés, és látszott, hogy nem megy előtte új csúcsra). Az ár beesik az 50-es mozgó alá (előtte már érintette!), és ott totyorog egy darabig, majd a negyedéves jelentésre bezuhan. Abban a totyorgásban mindenképpen el kellett adni a részvényt.

A probléma akkor van, ha a részvény nagy zuhanással megy be a mozgóátlag alá. Erre példa a HOM fentebb már idézett chartja. Itt a részvény úgy esett be a mozgó alá, hogy két nap alatt 20% mínuszt produkált. A tapasztalatom azt mutatja, hogy az ilyen beesésekbe csak fundamentális okok esetén érdemes eladni (nagyon túlértékelt a részvény, vagy rossz hírre esett be). Az esetek nagy részében az ár visszajön a mozgóátlag fölé (sőt gyakran az előző csúcs közelébe). Igaz, mindezt 2-3 hónapos, vagy még hosszabb időtávban szokták megtenni. A lehetséges 20-40%-os hozamért, a jó részvények esetében érdemes kivárni. Jómagam a HOM esetében nem adtam el, sőt belevettem az esésbe, és úgy tűnik, megérte.

Összefoglalva, nálam a mozgóátlag elsődleges eszköz a jól trendelő poziciók kiszállási pontjának megtalálásában. Használatának alapszabálya egyszerű, de a fentiekben említett néhány trükk ismerete további egészséges hatást gyakorol a pénztárcára. 

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.