Spiró György nagyon jó előadást tartott a Mindentudás egyetemén.

...Miért és hogyan szoktak győzni a szuperhatalmak által meghódított népek, és ennek mi a következménye? Szóhasználatom a mai politikai szóhasználatot követi, mert a történelem a mi mai problémáink szempontjából, és nem önmagában érdekel. Ebben azonban nincs visszavetítés, tehát nem kívánom e birodalom történetét aktualizálni, csak a tanulságait szeretném a magunk számára levonni...

...Alapvetően béke honolt a Római Birodalomban, amely az akkor ismert Európa szinte teljes egészét, az önként meghódoló görög szigetvilágot, valamint Kis-Ázsiát és Észak-Afrikát is magába foglalta. A világkereskedelem, sőt a turizmus első nagy korszaka ez, amelybe a birodalmon kívül eső világ, India és Kína a közvetítő kereskedelem révén volt bekapcsolva a selyemúton. Puskaport még nem importáltak Európába, de minden mást igen. A helyi háborúk a Rómával szövetséges népek egymás elleni torzsalkodásai vagy egyes népeken belüli polgárháborúk voltak, Róma önzetlen baráti segítséget nyújtott, ha behívták, rendet tett és kivonult. Páratlanul racionális volt e birodalom külpolitikája, azóta sem láttunk ilyet.
Róma uralmának kiterjesztését megkönnyítette, hogy a birodalom keleti felében korábban sikeresen végbement a görögösítés. Nagy Sándor hódításait követően a hellenizmus kiterjedt Egyiptomra, Szíriára és Palesztinára, a görög technológia ráépült a helyi hagyományra és magába olvasztotta, a görög nyelv pedig a helyi népeknek vagy második nyelvévé, vagy anyanyelvévé vált. Itália sok görög alapítású városában is a görögöt beszélték elsősorban, és ez még magára Rómára is igaz az első század második feléig...

...Kereskedni nem lehet nemzetközi bankrendszer nélkül, ha ilyen nagyok a távolságok. A Római Birodalomban minden létezett, ami ma létezik, csak hitelkártya nem volt még. Papírpénzt nem nyomtak ugyan, de feltalálták a váltót, a papírpénz elődét, hogy ne kelljen nagy tömegű fémpénzt a hosszú utakon szállítaniuk. Ismerték a kamatot. Az uzsorakamatot mind a római, mind a zsidó törvények szigorúan tiltották. Amit törvényileg tiltanak, azt széles körben gyakorolni szokták. Felszámoltak pénzváltási illetéket. Létezett a rengeteg használatban lévő pénz hivatalos kurzusa. Infláció nem volt még, bár a fémpénzek ezüst-tartalmát fokozatosan csökkentették. Létezett biztosítás, még inkább biztosítási csalás. Elsősorban hajókat és szállított árut biztosítottak, a tűzkár elleni biztosítást megszüntették, mert a tulajdonosok maguk gyújtották fel a bérházaikat. Tőzsde ugyan nem volt, de a római Forum gyakorlatilag már tőzsdeként működött, ahol bemondásra adtak-vettek, és nem volt értelme csalni, mert a csalót a többiek kizárták maguk közül. Az állami hitelezést Tiberius vezette be az uralkodása végén, magánkincstára állami hitelbankként működött. A jelzáloggal is tisztában voltak. A szenátorok és a lovagok pontosan tudták, hogy több pénz csak pénzből nyerhető, nem pedig termelésből, a földtulajdont szívesen konvertálták kereskedelmi tőkévé vagy szállítmányozásba fektették. Elméletileg még nem írják le a tőke természetét, de a gyakorlatban alkalmazzák.
A rabszolgatartó társadalomban egyszerre jelenik meg a feudalizmus és a kapitalizmus, s ha hozzávesszük, hogy a római proletárok ingyen ellátásban részesültek Augustus óta egy sajátos jegyrendszer révén, a szocializmus elvi alapja is jelen van. A nagyobb városokban, például Jeruzsálemben a vidékről városba áramló tömegek munkanélküliségét értelmetlen közmunkával oldották meg. Tévedés, hogy egymást követő társadalmi formációk lennének a felsoroltak, ahogy azt nekünk tanították...

...Már Cicero tartott a Rómába beáramló idegenektől, Seneca pedig  száz évvel később úgy fogalmazott: "akit meghódítunk ma, az fog minket leigázni holnap"...

...A római hatóságok nehezítik ugyan a polgárjog megszerzését, ahogy a green cardot sem könnyű ma megszerezni az Egyesült Államokban, mégis elkerülhetetlen, hogy a provinciákról egyre többen telepedjenek le Rómában.
Paradox módon a háborúkban legyőzött ellenség még nagyobb mértékben járul hozzá Róma lakossági arányainak megváltozásához, a munkaképes férfiak rabszolgaként Rómába kerülnek, s pár nemzedék múltán ingyenes ellátmányban részesülő, római polgárjoggal rendelkező proletárok lesznek. A felszabadult rabszolgának ugyan csak az unokája válhat teljes jogú polgárrá, de e változás negyven-ötven év alatt lezajlik...

...Róma köztereit és templomait újabb és újabb legyőzött vagy szövetségessé vált népek isten-szobrai gazdagítják a megszokott, eredeti római és görög istenek mellett. Egyre több imaház és templom épül a provinciákról betelepülők számára. Multivallásos birodalmi fővárossá válik Róma, és Augustus nyomán ezt a tendenciát, kisebb, időleges és hamar visszavont tiltásoktól eltekintve, minden császár támogatja. Idegen szokások, idegen rítusok települnek a latinra. Nincs más út, ha Róma a világbirodalom fővárosa kíván maradni...

...Igaz lehet, amit Josephus Flavius, a zsidó főpap, a rómaiak szövetségese és történetírója, a háború résztvevője mond: vita folyt a fővezér Titus és a hadtáp vezetője, a zsidó Tiberius Julius Alexander között arról, hogy lerombolják-e a Templomot. Titus a lerombolás mellett érvelt, ezzel - vélte - megszűnik a zsidóság önálló léte, s egyúttal a kereszténység is, mert a kettő azonos. Tiberius Julius Alexander nem a zsidó, hanem a római érdeket szem előtt tartva óvott a Templom lerombolásától: ha a zsidóknak nem marad helyhez kötött vallási központjuk, a világon szétszórva szellemileg erősebbek lesznek. A Templomot lerombolták.
Ennek az a jelentősége, hogy a kereszténység - amely kb. húsz fős zsidó szektaként indult - a zsidó szétszóratással robbanásszerűen elterjedt, és Nagy Constatinus császár a negyedik század elején kénytelen volt államvallássá tenni. Akkor már kb. hárommillió keresztény hívő élt a birodalomban, minden üldöztetés ellenére. Elképesztő méretű és sebességű lelki forradalom. A zsidó provincia maga alá gyűrte a teljes római hagyományt, semmivé tette a görög és római magas kultúrát, és egészen eltérő, váratlan paradigmát alkotott. Ehhez szükség volt Pál apostol fordulatára, aki a Jézus-hitet kiragadta a zsidóságból, ami együtt járt a zsidó vallással való radikális szembefordulással...

...Rodney Stark, aki az 1980-as és 90-es években vallásszociológiai fordulatot hajtott végre, a következőkben adja meg a kereszténység gyors elterjedésének okait.
1. A zsidók (és a keresztények), valamint a germánok nem tettek ki gyereket, míg a görögök és a latinok igen. A germánok kívül esnek a birodalmon, nekik csak sokára lesz szerepük a birodalom szétverésében. A birodalmon belül a zsidók az egyébként lebecsült lányoktól sem akartak ilyen módon szabadulni, felnevelték őket, ezáltal náluk nem lépett fel nőhiány, és a népszaporulat normális maradt, ellentétben a lánycsecsemőktől szabaduló nem-zsidókkal, akiknél a demográfia fokozódó hiányt mutat.
2. Járványok idején a görögök és a latinok orvosságot adtak a betegeknek, de az egészségesek elmenekültek; a gyógyszerek nem hatottak, s mert nem volt, aki ápolja a gyógyulókat, így azok is meghaltak. A zsidók - és a keresztények - nem adtak gyógyszert, viszont a betegeket ápolták, így aki meg tudott gyógyulni, fel is épült. Minden járvány után ugrásszerűen megnőtt a zsidók - és a keresztények - aránya.
3. A Római Birodalom vallásait piacon kell elképzelni, ahol sok vallási ajánlat verseng. Az győz, amelyik a legkönnyebben hozzáférhető és a legtöbbet kínálja. A bonyolult görög, valamint a bonyolult, előírásoktól, tiltásoktól terhelt zsidó vallással szemben a kereszténység nem követel semmit, csak azt, hogy az egyén Jézus isteni voltában, megölésében és feltámadásában higgyen. A keresztény közösségbe bárki betérhet, származására és társadalmi státuszára való tekintet nélkül, még a nők is. Az őskeresztény gyülekezetek egyenjogúsították a nőket, ami önmagában hallatlan forradalom. A gyülekezetben mindenki papi funkcióval bír (ezt jelenti Jézusnál a víz borrá változtatása)...

...Az ókori globalizáció abban különbözik a maitól, hogy még nem volt modernizáció, a technológia változatlan, a munkanélküliség a korábbi keretek között maradt. A mi globalizációnk emiatt súlyosabb válságokat okoz, mint az ókori. Nagyhatalmi gőg persze akkor is volt. A római követek és helytartók nem tartották fontosnak, hogy a helyi lakosság mentalitását alaposan megismerjék. Egy szuperhatalom utcaseprő polgára ma is többnek tartja magát a provincia többszörös doktoránál...

...Egy történész nem mondhatná, amit egy író talán megengedhet magának. Az a véleményem, hogy a Római Birodalom története paradigmatikus, alakulása későbbi birodalmak alakulására is jellemző. A Szovjetunió széthullását sem csak a fegyverkezési verseny okozta, hanem az is, hogy a perifériáról a centrumba kerültek a teljesen sohasem pacifikált kaukázusi népek jól működő érdekképviseleti szervei, a maffiák. Európa mai problémáiról is lehet ezen a nyelven beszélni: a perifériáról a centrumba áramlottak más vallású, eltérő mentalitású tömegek, Európában nem sikerült integrálni őket, létszámuk nő, és Európa nem tudja, mihez kezdjen velük, immár saját állampolgáraival.
Talán világos, hogy ma zsidónak a harmadik világot illető értelemben nem a megmaradt zsidókat, hanem a muzulmánokat tekintem. Hasonló a helyzetük az ókori zsidókéhoz: vallásilag töredezettek a kezdet óta (síiták és szunniták), egymással vetélkedő, a világpolitikában ellentétes álláspontot elfoglaló országokra és rétegekre oszlanak, az európai centrumokba már benyomultak. Megvan náluk mind az elvakult fundamentalizmus, mind a felvilágosult, technokrata, szekuláris állam...

...Minden hasonlat sántít, azt azonban lehet látni, hogy Senecának igaza van: akit meghódítasz ma, az fog téged leigázni holnap. E leigázás mikéntje és mentális jellege megjósolhatatlan. Ha kétezer éve a vérengzések nyomán, de még inkább a békés rettegés, a tanácstalanság, a közösség elviselhetetlen hiánya miatt egy senki által sem várt, gyökeresen új, az egyik legérdektelenebb provincián megszületett vallás hajtotta uralma alá a történelem eddigi leginkább felvilágosult, legésszerűbben igazgatott szuperhatalmát, feltehetőleg mi is, utódaink is fogunk még álmélkodni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.