Distressed strategy

2012.02.22. 19:00

A distressed stratégia lényege, hogy ezen cégek által kibocsátott értékpapírokat, esetleg azok derivatíváit vásároljuk meg, és a vállalat helyzetének javulására spekulálva. Ha ez sikerül, akkor a nyereség sokszorosa lehet a befektetett összegnek, hiszen addigra ezek a papírok már jelentős diszkonttal forognak a hasonló cégekhez árfolyamához képest. Amennyiben egy cég értéke 1 milliárd dollár, de igen nagy az esélye annak, hogy felszámolás alá kerül, a részvényesek, mivel a kielégítési sorrend legvégén vannak, akár a teljes befektetésüket is elveszíthetik. A piac ezért egy ekkora kapitalizációval rendelkező vállalat értékét a töredékére becsüli, például 200 vagy 100 millió dollárra. Ha a csődvédelem alatt sikerül megmenteni a céget, és az újjászervezés után minden visszatért a régi kerékvágásba, akkor előfordulhat, hogy a kapitalizáció ismét 1 milliárd dollár lesz, és ezzel a mélyponthoz képest ebben a példában ötszörös vagy akár tízszeres lehet a profit. Az is előfordulhat, hogy a felszámolás nem kerülhető el, de az ijedt befektetők az eladásaikkal olyannyira lenyomhatják az árfolyamot, hogy a valós értéknél jóval kevesebbre becsüli a vállalat értékét. Persze ahhoz, hogy a megfelelő értéket, illetve kockázat/hozam mutatóval rendelkező befektetést megtalálják, nagy szakértelemre van szükség.

Az adatok azt mutatják, hogy az erre a stratégiára specializálódott Hedge Fund-ok nagyon sikeresek. Az éves átlagos nettó hozam 11,16%-on van, amivel a csoport a második legjobb helyet vívta ki magának, csak a Global Macro előzi meg.

Annál is inkább, mert a Distressed-é a legjobb sharpe mutató az összes közül. Bár nem ez az adat a legjobb a kockázat legjobb felmérése szempontjából az abszolút hozamú befektetéseknél, ezért érdemes megnézni, hogy milyen drawdown és MAR itt. A drawdown enyhe mértékben 20% felett van (éppen 2009 elején), ami megfelel a Hedge Fund-ok jellemző értékének, de a jobb hozamok szignifikáns mértékben előnyösebb MAR-t hoztak, a 0,5 feletti érték igen kevés szegmens esetén lelhető fel. A jó eredmények miatt az alszegmens súlya is jelentős mértékben bővül, az eseményorientált stratégiák mára 25% közeli súlyához mérten, amelybe ez a kategória beletartozik.

Az egyik legnagyobb súlyú meglátása az, hogy a csődvédelem kifejezett előnye, hogy amíg egy normálisan működő vállalatnál hosszú évekig nem derül ki, hogy mi az eszközök és a működés valódi értéke, addig ezeknél a vállalatoknál ez viszonylag rövid időn belül kötelező, hogy kiderüljön. Az időszak maximum 3 évet jelent, de gyakran sokkal rövidebbet is. Pontosan ezt az előnyt használták ki az Enron esetén is.

Ez a terület még sokáig a viszonylag nagyobb Hedge Fund-ok vadászterülete marad, amelyek finanszírozni tudják az ezzel kapcsolatos költségeket, amelyek egy-egy cég kiterjedt és kitartó elemzése során általában hét számjegyű összeget emésztenek fel dollárban.

A megfelelő ráhatás érdekében egyes cégek olyan mértékű részesedést szereznek a bajba került vállalatban, hogy ők maguk irányítják az igazgatótanács és a közgyűlés döntéseit, ezáltal megfelelő mélységben megszerezve az információkat, növelve a hatékonyságot, és nem utolsósorban elősegítve a megállapodást a hitelezőkkel.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagbagoly.blog.hu/api/trackback/id/tr904174394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása