Középtávra egyszerűen várni kell, hogy szélesebb vezetőréteg bukkanjon fel, és megépüljenek a hosszú bázisok. Nem tíz-húsz, hanem több száz vezetőre van szükség a tartós emelkedéshez.
A részvény az utolsó napokban folyton rosszul nyit (para, kirázás), de jól zár, ami gyakran az intézményi vételt jellemző mozgás, hiszen az első óra az amatőrök, az utolsó óra az intézmények ideje.
Egy harmadik, igen ritka, de nagyon érdekes minta a rally kezdetére a nagy réssel való felugrás. Főleg akkor kap jó momentumot egy ilyen réstől a részvény, ha előtte volt lefelé kitörés.
A tetőhöz visszarallyzó részvények pláne nem lehetnek egy tartós emelkedés vezetői. Egyelőre inkább csak rövidtávú, vagy napon belüli kereskedési lehetőségeket kínál a piac a vételi oldalon, a középtávú játékos kezét megköti a vérbő follow through és a széles vezető szektorok hiánya.
Az elmúlt két hasonló pánikot és a következő felpattanást (2001 áprilisa, 2001 ősze) tanulmányozva látszik, hogy először mindig a legstabilabb(nak gondolt) blue chipeket merik venni az intézmények, tehát nem meglepő, hogy nem tech-hel kezdik a vételt.
Valahol olvastam, hogy igen jó spekuláns az, aki egy trendszerű mozgás egyharmadát meg tudja fogni.
Természetesen vannak olyan korai tünetek, melyek már a follow through és a vezetők felbukkanása előtt jelzik hogy időben közeleg egy eső szakasz vége. Melyek ezek? Az egyik legfontosabb az esés begyorsulásával párhuzamban megnövekvő forgalom. A forgalom drasztikus megnövekedése azt jelzi, hogy a vételi pozíciókat tartók már nem bírják cérnával, mindent dobálnak kifelé, tehát hamarosan megfogyatkozhatnak az eladók.
Mit jelent a három-négy disztribúciós nap? Két dolgot. Egyrészt innentől dupla szigorúsággal kell elbírálni a felfelé kitöréseket, másrészt ez a szignál már megengedi a minden esetben veszteséglimitáló stop losszal védett középtávú eladási pozíciók felvételét a leggyengébb szektorok hosszabb bázisból lefelé kitörő papírjaiban - ha vannak ilyenek.
A follow through megengedi a stop losszal védett, szelektív vételt a jó fundamentumú, hosszabb bázisból nagy forgalom mellett felfelé kitörő, egyértelműen emelkedő trendben lévő részvényeken. Addig érvényes ez a megengedő jelzés, amíg az indexek nem esnek új mélypontokra és/vagy nem látni rajtuk három-négy disztribúciót, azaz növekvő forgalmú esést.
Csak egy példa: a Nasdaq-részvények 15%-a az abszolút bóvli szintet jelentő 1 dolláros érték alatt van.
A részvénypiac múltja valóságos aranybánya, ha az ember megtalálja az utat az érccel teli telérekhez. A Nasdaq összeomlása méretében az 1973-74-es medvepiachoz fogható, amikor az indexek 50-60, egyes részvények pedig akár 80-90 százalékot veszítettek értékükből. A fundamentális helyzet ugyan más volt, hiszen mind az infláció, mind a kamatok kétszámjegyűek voltak, a helyzet pszichológiája viszont sok hasonlóságot mutatott a mostanival.
A medvepiac előtti eufóriában kialakult a nagy kapitalizációjú, "növekvő" részvényeknek egy olyan csoportja, melyet közkeletűen Törhetetlen Ötvennek neveztek. 1973-ra az alapkezelők között elterjedt a meggyőződés, hogy ezek az igen magas P/E értékű részvények ellenállnak minden kedvezőtlen külső körülménynek, és tűzön-vizen át venni, tartani KELL őket. Emlékszünk a tech-boom végső szakaszának elemzői szlogenjére? "Az Új Gazdaságot nem sújtja a kamatemelés." Aztán jött a kijózanodás, és a nagy felülsúlyozásból a Nasdaq összeomlásához hasonló esés következett, amely két éven át tartott. Az igazi dráma azonban csak ezután kezdődött. A Törhetetlen Ötvenek kifenekeltek 1974 végén, tehát nem estek tovább, (halleluja, megvolt az alja) azonban nem jött a várt tartós emelkedés. Vegyük a McDonalds esetét. A részvénypiaci eufória tetején a P/E értéke elérte a 75-öt. Aztán a két éves zuhanásból talpra állt, de kerek 10 esztendőnek kellett eltelnie, hogy új rekordra tudjon emelkedni - 10 alatti P/E érték mellett. 10 év pedig rettentő nagy idő egy bizonytalan pozícióban csücsülve - egyetlen hiba a gyorsjelentésben, egyetlen odakozmált húspogácsa, és büntet a piac. És a társaságnak 10 év alatt egyetlen (!) rossz negyedéve sem volt, rendre hozta a remek számokat, tartósan igen magas, 25 százalék körüli növekedéssel. Ez lehetett a részvényes számára az igazi dráma, és nem a 73-74-es zuhanás: egymás után jönnek a kiváló eredmények, a részvény pedig képtelen kitörni a pangásból. A 80-as évek elejére ez az általános pangás teljes apátiához, és a részvényektől való totális elforduláshoz vezetett: ebből a pszichológiai alapállásból tudott elindulni a 80-as, 90-es évek nagy amerikai bikapiaca, kiinduláskor 8-as átlagos P/E érték mellett. (Az aktuális helyzet pszichológiája ebben merőben más: az amerikai elemzők/tanácsadók körében végzett felmérés szerint a bikák, tehát az optimisták aránya sokéves rekordon van, és az ajánlott részvénysúly is rekordokat dönget - sok bikával nehezen emelkedik a piac.) Egyébként végül meglett az eredménye a McDonalds 10 éven át töretlenül kiváló számainak: a bikapiacon meghússzorozta az értékét ebből a 10 éves bázisból/pangásból kitörve. Igazán okosan az cselekedett, aki kivárta a pangás végét, és a bikapiac elején, első abszolút rekordon vásárolt be.
Egyedi részvényeknél azok a kisebb, nem túlbirtokolt, jó fundamentumú részvények kecsegtetnek a legnagyobb profittal, melyek egy follow through után AZONNAL kitörnek felfelé, tehát nem a piac után kullognak, hanem utánuk kullog a piac: ezek a nagy relatív erejű vezetők.
Középtávra részvényt venni egy emelkedô piacon kell. Mégha unalmas is, nem lehet eleget zsolozsmázni, hogy az indexnek elôször növekvô forgalom mellett emelkedô pályára kell állnia, és aztán lehet venni a bázisból kitörô részvényeket - ha vannak.
Egy dolog elgondolkodtató: a jobban mozgó nagy részvények mögötti szakadék. Induló bikák jellemzője, hogy először felszívják magukat a nagyok, és amikor az első pihenőre megállnak, mutatkozik valamiféle vételi érdeklődés a középpapírok iránt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.