Két kínai cég következett. A CNTF esetében kicsit későn szálltam be a kitörésbe, de mivel jó volt az értékeltség, ez nem zavart különösebben. Ment is egy darabig rendesen, de utána váratlanul meredeken elkezdett korrigálni. Közben olvastam olyan véleményt, hogy a cég kilátásai nem túl rózsásak. A két dolog együtt már sok volt. A korrekcióba nem adtam bele, de már ott eldöntöttem, hogy amikor visszajön, eladom. Pontosan így is tettem, pozitív 0 környékén kiszálltam belőle. Kis türelemmel lehetett volna keresni rajta, de jobb a békesség.

Az LTON segített összehozni az utóbbi negyedév legnagyobb buktáját.

Nem az eredeti beszállással volt gond, bár utólag jól láthatóan egy sávban levő részvénybe szálltam be, ami azért nem volt túl jó lépés. Az igazi gond akkor kezdődött, amikor masszívan kitört lefelé a sávból. Tapasztalataim azt súgták, hogy hír nélkül, ilyen agresszív kitörés, jó vételi alkalom, ezért jelentősen megnöveltem a poziciómat a részvényben. Még a mélypontot is megpróbáltam eltalálni, ami a vajákosság csúcsa. Szerencsére az utolsó nagy fehér gyertyában még visszadtam a pozició felét. A másnapi továbbszáguldásban eladtam volna a másik felét is. Ekkor jött a - smallcap cégekre kevéssé jellemző - profitfigyelmeztetés. Mivel a menedzsment elég rosszul vizsgázott az ügy kezelésében, fel sem merült, hogy hosszabb távra érdemes lenne megtartani a részvényt, a második napi felpattanásban eladtam a meglévő részvényeket.
Itt a gond nem igazán a profitfigyelmeztetéssel volt. Ilyen mindig előfordulhat, aki nem bírja elviselni, az ne tőzsdézzen. A túlméretezett pozició okozta a jelentős veszteséget. Amikor ez az egész történt, éppen egy kiemelkedő hónap állt mögöttem, amikor kezdtem kiszállni a középtávú poziciókból. Sok szabad pénzzel, sikeres időszak után elveszítettem a pozició méretezéshez szükséges óvatosságot. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy a piac azonnal büntet. Szerintem nem a piac büntetett, hanem én büntettem meg saját magamat. Remélem emlékezetes marad.