Burnise-től loptam ezt a képet, amin a fiatal álláskezdők, és a tapasztalt öreg rókák fizetése közötti különbség látható, ami nem akármekkorára nőtt az utóbbi pár évtizedben.

Van egy kis romlás a globális breadthben, Ázsia (főleg Kína), Európa, a nyersanyagok alulteljesítenek, egy-kéthavi mélypontokat lehet látni, feljődő részvénypiacok zöme ott áll, ahol február elején, nagy imádat ellenére alulteljesítenek - mellékszereplők. A felfelé vezető, tehát globális irányt adó, főszereplő amcsi indexekben valami esés megint volt az elmúlt két napban, de ilyen fokú gyengélkedési tünetek egyelőre nem láthatóak.

---

Tegnap kisebb körben beszélgettünk a piacról, ahol valami állást kell foglalni, hogy miként is látja az ember a dolgokat, ha valakinek nem elég a nyers viselkedés. (Elég.) Nagyon tömören összefoglalva:

USA: van növekedés, van likviditás, lakosság utálja + + +
EU: nincs növekedés, van likviditás - +
Ázsia: lassulás a növekedésben, nem akkora likviditás, nagyon sok lóvé ment ezekbe - 0 -

Nyersanyagok: nem olyan jó viselkedés, imádat: - -

Ezek az eltérések vissza is igazolódnak az eltérő viselkedésekben.

MNST, LQDT, AKRX, SUSS, AVD

Nem megy a smallcap

A consumer discretionary szektor eléggé meg van shortolva. Ez a szektor a legérzékenyebb a gazdasági ciklusokra, tartós fogyasztási cikkek, autók, luxus márkák és hotelek tartoznak bele. Burnsie írt nem olyan régen arról, hogy óriási eladatlan készletek halmozódtak fel a gépjármű nagykereskedőknél. Mivel a dumb money most inkább a kötvényben tombol és amúgy is nehéz dolog a jó short, ezért figyelmeztető jelzés lehet ez arra nézve, hogy a profik szerint nagyon nem olyan szép a kép, mint amilyennek látszik az év eleji szárnyalásból kiindulva.

A financial sense közölt egy cikket az ECRI WLI (Economic Cycle Research Institute - Weakly Leading Index) előrejelző képességéről. Nosza, hasonlítsuk össze az S&P500-al!

A halvány-szürke területek jelölik azt az időtávot, ami szükséges a részvénypiacnak ahhoz, hogy beárazza a gazdaságban bekövetkezett változásokat. A cikkben elvégeznek egy korreláció analízist, és az alábbit kapták:

Az eredményük szerint 7 héttel van lemaradva a részvénypiac, az általam szürkével jelölt területek átlagos hossza ~2.5-3 hónap, azaz inkább 10 hét. Érdekes, hogy hozzávetőleg negyedévvel később árazza be a piac, ez esetleg betudható annak, hogy egy negyedévre a jelentések határozzák meg a fő irányt abban az esetben, hogyha a negyedév alatt nem történik semmilyen drámai változás a gazdaságban. Ez a tulajdonság egyébként inkább jellemző a smallcap szektorra, ahol két negyedéves jelentés között az irány egyértelmű, márpedig egy jó raliban a smallcap vezető.

A wall street journal közölt cikket az amerikai hosszú távú kötvények reálhozamáról, azaz korrigálták az inflációval.

Közel évszázados mélyponton van, és a közel 25 éves ciklus is a végéhez közeledik. Innen az elmozdulás 3 féle úton történhet meg:

1) változatlan infláció mellett a névleges hozamok emelkednek

2) változatlan névleges hozam mellett az infláció csökken

3) az előző kettő valamilyen kombinációja, azaz csökkenő-stagnáló infláció mellett emelkedő névleges hozamok.

Az eddig is nagyon alacsony infláció nem várható, hogy tovább csökkenne, a FED mindent bevet, hogy elkerülje egy esetleges defláció bekövetkezését. A névleges hozamok akkor fognak emelkedni, amikor beindul a gazdaság. Ez a lakosságnak nagy fájdalmat fog jelenteni, hiszen a hozamemelkedés az árfolyamban beszakadást jelent, márpedig a retail investor réteg még mindig önti a kötvényekbe a pénzt. Az infláció emelkedése akkor lesz majd várható, ha a bankok újra elkezdik a hitelezést, és a FED-nél tartalékolt hatalmas mennyiségű készpénz bekerül a körforgásba. Jelenleg ez még nem következett be:

A következő ábra az S&P500 mozgását hasonlítja össze a FED-nél lévő pénzmennyiséggel:

A tegnapi nagy emelkedés Bernanke szavainak volt köszönhető, ahol belengette egy esetleges QE3 lehetőségét. Ha megnézzük a fenti ábrát, akkor látható, hogy a mélypont óta tartó tőzsdei rally szorosan összefügg a FED viselkedésével. A jelenlegi szárnyalás jövőjéről itt, amihez kapcsolódik a financial times cikkéből:

“The difficulty for investors is understanding the relationship between the poor fundamentals and strong liquidity injections. In the long run fundamentals will dominate but at times the liquidity will take over.”

Egy kis statisztika a bespoke-tól arra nézve, hogy az első negyedév tükrében hogyan teljesített az év hátralévő részében a NASDAQ:

A 87-es és 2000-es beszakadást leszámítva általában mondható, hogy a jó első negyedév momentuma megmaradt az év többi részére is.

Market breath: az S&P500 részvények 80%-a az 50-es mozgóátlaguk felett van, az indexre nézve ez nem igazán tekinthető túlvett állapotnak. Mely szektorok a gyengék? Energia leginkább, aztán a utilities és a nyersanyagok. A Market Wizards könyvben Mark Weinstein szerint egy jó rally-t a utilities vezeti, általában a pénzügyet és a tech szektort szokták megjelölni, valamint a smallcap-et.

Of course, the developer of the system can use whatever data he or she wishes for validation. But when the system is used for trading, the sequence is always develop, then trade. Actual trades are always out-of-sample. The best estimates of future performance come from tests made on out-of-sample data that immediately follows the in-sample data. Using data that precedes the IS data for OOS testing will over-estimate profit and under-estimate risk.

Equity curve feedback

Mean Reversion based on RSI

One of the categories of trading systems is mean reversion. While trend following systems enter long positions after a period of strength in anticipation of further strength, mean reversion systems enter long positions after a period of weakness in anticipation of return to average.

Measuring System Quality

This article is in response to several emails and a comment to my article Distributions. This comment summarizes the question nicely:

Great post on distributions. Can you comment on using Van Tharp’s System Quality Number as an indicator of tradability? It uses only mean and standard deviation.

Why Traders Stop Trading?

Assume a trader has a method – mechanical, discretionary, or a combination of both – that she has been using successfully. Also assume that she understands both herself and the business of trading, and wants to continue trading. Why would she stop trading that system?

Cikk a backtestelésről

http://4xtutor.com/autotrade/maths/data-snooping-and-seasonal-effects-2/

A bespoke közölt egy statisztikát arról, hogy az elmúlt években mekkora különbség volt a kötvények és a részvénypiac hozama között.

Ezt alapul véve akkor nézzük meg, hogyan teljesített a piac a következő negyedévben:

Lassan vége a negyedévnek, ezért a múlt pénteki zárót vettem alapul, és feltételezem, hogy a negyedéves teljesítmény nagyjából az átlaga lesz az eddigi, hasonló időszakoknak. Ez alapján még ~5% emelkedés várható, amikor elérjük az 1500-as szintet, ami több szempontból is ellenállás lesz. Egyrészt all-time high, másrészt lásd itt, itt, és itt. Annyira egybecseng minden, hogy nagyon érdekes lesz, mi lesz az egészből.

Why do so many FXCM clients, and clients of other retail forex brokers have such a hard time becoming profitable? The one-two punch of leverage and high trading costs. Jannarone writes:

FXCM says it collected $98 in trading revenue per million dollars traded in 2011. Those fees could mount quickly. In the example of an account with $20,000, levered 50 to 1, each trade costs about half a percentage point of the customer’s equity. The average active account made 2.7 trades per day last year.

If your account is getting hit 1.35% in trading costs per day (2.7 * 0.5%) you have to do some pretty nifty trading to make up for it. Apparently not many do. Take heed what Josh Brown, The Reformed Broker says about retail forex trading, “Just don’t do it.”

Kevin Hughes:

Go to any of these sites — FXCM.com, Global Futures & Forex, Oanda.com, etc — and you will get the distinct impression that you are dealing with a warm-hearted, professional broker, where your interests are paramount.

But in many cases the exact opposite is the case. Note this line from the Gain prospectus:

"The majority of our revenue is derived from our activities as a market-maker to our retail customers, where we act as the counterparty to our customers’ trades."

Az elnevezése mindent elmond. A játékelméletből lett a piacra adaptálva. Többféle verziója kering, amelyek között különbségek vannak. Az egyszerűsített verzió csak 1 instrumentrumra vonatkozik, valamint feltételezi, hogy a payoff ratio 1, azaz az átlagos nyereség és az átlagos veszteség a trade-eken megegyezik, valamint a nyerőarány konstans.

Az alábbi két ábra a vállalati kötvény ETF és az S&P500 kapcsolatát mutatja be.

Hóközepi gyengeség, három eső nap zsinórban. Itt van megint a korrekció, most kínai lassulás jelekre - se Kína, se Ázsia (fejlődők általában) nem vezetett ebben az emelkedésben, teljesen lemaradó volt (nyersanyagok dettó), szóval ott valóban lehetnek növekedési gondok, főleg, hogy túl vannak imádva, rengeteg pénz ment a fejlődőkbe, mégse mentek erre sehová, ami negatív divergencia szentiment és viselkedés között. A vezető amcsi piacon viszont nem lehet megmondani a viselkedésből, hogy most akkor itt van a komplexebb korrekció kezdete vagy nincs - csak abból, hogy három napja nincsenek újabb sokéves csúcsütések. Pénzügy és tech (egyébként a lehető legjobb korai vezető szektorkombináció)-ben nincs gond egyelőre. Amcsi részvényre nincs is semmi lelkesedés, lakosság még el se kezdett beszállni, a kötvényekben tombolnak - legutolsó heti alapáramlás megint negatív a részvényekre (-2,8 mrd usd), itt meg durva pozitív divergencia van szentiment és viselkedés között. Ami a viselkedést illeti, Russel az gyengébb, mert ott van, ahol február elején, semmit nem ment az utóbbi majd másfél hónapban, az alulteljesítése negatív.

Megindult a harc a megtakarításokért. Közel harminc évnyi pénzbőség után a hitelbuborék 2008-ban kidurrant. Azt megelőzően szinte bárki, bármilyen célra nagyon olcsón kapott hitelt, a bankok forrásbőségben úsztak, így azért ment a küzdelem, hogy minél gyorsabban ki tudják a pénzt helyezni. Ez a folyamat megfordult. Akinek nincs szüksége rá – például a leggazdagabb magánszemélyek, néhány vállalat, pár szuverén alap, illetve nagyon kevés bank – annak az a gondja, hogy ott, ahol biztonságban érezheti magát, semmi kamatot sem kap. Ezért mindenki próbál hitelt törleszteni, illetve a kintlévőségeit minél gyorsabban beszedni. Ezt a folyamatot nevezik deleveragingnek, azaz a tőkeáttétel leépítésének. A történelmi példák azt mutatják, hogy ez akár 10-15 évig is eltarthat. Fontos, hogy nem csak a hitel kínálata, hanem a hitel kereslete is visszaesik. Aki egyszer megégette magát a túlzott hitelfelvétellel, az nagyon olcsón sem akar újabb kölcsönt felvenni. Japánban 20 éve tart ez a folyamat, a kamatszint gyakorlatilag nulla, a lakosság és a vállatok mégsem vesznek fel új hiteleket, inkább törlesztenek. Az üzenet egyértelmű: mindenki oldja meg a saját problémáját, gyűjtsön forrásokat hazai megtakarításokból, fizesse meg az árát, ha kölcsönt szeretne.

A New York Times átvett cikke, pár évvel az összeomlás előttről (August 19, 2005).

The housing boom of the last five years has made many homeowners feel like very, very smart investors.

As the value of real estate has skyrocketed, owners have become enamored of the wealth their homes are creating, with many concluding that real estate is now a safer and better investment than stocks. It turns out, though, that the last five years - when homes in some hot markets like Manhattan and Las Vegas have outperformed stocks - has been a highly unusual period.

In fact, by a wide margin over time, stock prices have risen more quickly than home values, even on the East and West Coasts, where home values have appreciated most.

A Yahoo Finance átvett cikke, még az összeomlás előttről (Mar 15, 2007).

Too many people rely on their home as their primary savings strategy. That's a mistake.

Planning your retirement? Don't bet the house on it.

Your home means a lot of things to you, most of them good. Your home gives comfort and protection to you and your family, and it could well embody all your material hopes and dreams.

Az alábbi chart a lakásárak aranyban kifejezett értékét mutatja:

Évszázados mélyponton vannak a lakásárak aranyban kifejezve. Innen az elmozdulás nyilvánvalóan háromféle módon lehetséges. Az egyik, hogy közel változatlan aranyár mellett a lakásárak elkezdenek emelkedni. A második, hogy közel változatlan lakásárak mellett az arany beszakad, a harmadik az előző kettő kombinációja, tehát növekvő lakásárak csökkenő aranyár mellett. Robert Shiller szerint a lakásbérleti díjak alakulása jól előre jelzi az ingatlanárakat. A következő ábra a bérlés és az adózási utáni lakáshitel költségének arányát mutatja be. (ratio of rents to ownership costs) Látható, hogy egyre olcsóbb volt lakást bérelni a válság előtt, és egyre drágább volt saját lakást venni. 2005-ben 76% volt az arány, és ez egy év alatt 60%-ra esett, azaz 66%-al (1/0.6*100) többet költött egy átlag amerikai arra, hogy saját lakása legyen, és ne bérlet. 1999 és 2007 között USA-ban a bérleti díj 35%-al növekedett, míg a lakásárak 105%-al. (rent as a percentage of After-Tax Mortgage Payments - The ATMP adds up adjustable-rate mortgage interest, property taxes and insurance, but deducts principal amortization and income tax savings.)

Mivel a 90-es években végig stabil volt ez az arány, ezt alapul véve a normális értéke 85% körül van, azaz 15-20% felárat hajlandóak fizetni a saját lakásért. Jelenleg az érték 115% körül van, azaz 15%-al olcsóbb lakást venni, mint bérelni.

A legnagyobb fájdalmat a stagnáló lakásárak melletti aranyárfolyam beszakadása jelentené, tovább emelkedő részvénypiaccal, ami felülteljesítené a fejlődő országokat.

A BusinessInsider közölt egy cikket a jelenlegi tőzsdei szárnyalást támogató vállalati profitok mögött meghúzódó okokról.

Ha az alábbi leegyszerűsített egyenlettel számolunk, akkor

Profits = Investment – Household Savings – Government Savings – Foreign Savings + Dividends

a cégek profitja az alábbi tételekből áll össze

Investment – 3.2% of GDP

Household Savings – 3.4% of GDP

Government Savings – -7.6% of GDP

Foreign Savings – 2.7% of GDP

Dividends – 5.5% of GDP

Behelyettesítve 3.2 - 3.4 - (-7.6) - 2.7 + 5.5 = 10.2% of GDP. Látható, hogy a legnagyobb tétel az óriási állami ösztönzőcsomagok hatása, ami nyilvánvalóan csökkenni fog, ezért a kérdés az, hogy honnan fog érkezni a kieső pénz, mert ha nem jön, akkor megyünk lefelé. Tehát vagy meg kell indulnia a tőkének a részvénypiacra (egyelőre nagyon nem így néz ki a helyzet), a fogyasztóknak kell többet költeni (nem valószínű).

Egy statisztika arra nézve, hogy az első 53 kereskedési nap tükrében hogyan néz ki a hátralévő évben a teljesítmény. Figyelemre méltó, hogy minél jobban bekezd az év elején, annál több marad az év végére. A mintába egyedül a 2000-es és 87-es összeomlás rondít bele, tehát jó évünk lesz, ha nem fulladunk ki, akkor viszont megnézhetünk egy szép mélypontot is akár.

Itt azt lehet látni, hogy 1815-17-ben Nathan Rothschild hogyan spekulált arra, hogy az angol államkötvények (konzolok) ára emelkedni fog amiatt, hogy Waterloo után kisebb hiteleket fog felvenni az állam, hiszen nem lesz szükség annyi hadikiadásra. Ami érdekes benne, hogy milyen kitartóan növelte egyre magasabb árakon (klasszikus piramisépítés!) a bázisépítésben a pozícióját (10 hónapon keresztül vett, okos "intézményi" akkumuláció), és ami még érdekesebb: milyen türelmesen tudott ülni a nyilván igen nagy nyerőben (testvérei állítólag könyörögtek neki, hogy zárja már le, de nem, inkább vett még), nem szórta el, összesen másfél évig (!) kitartott a pozícióban, ami végül 40% nyerőt hozott. Gyakran ez a legnehezebb feladat, az ülés az állaton egy trendben.

Ellenben megy a kötvénybe