Fejembe húztam a value investor sapkát és bevásároltam a legolcsóbb kínai részvényből. A HRAY ugyanabban az iparágban működik, mint a rossz emlékű LTON. Remélem ezzel több szerencsém lesz. Persze a döntésben az is szerepet játszott, hogy itt sokkal kisebb downside-ot látok. A részvény 8 körüli PE-vel forog, illetve ha levonjuk a készpénzállományt 4-5 körüli a PE. Szerintem az LTON-hoz hasonlóan negatív meglepetésre számít a piac (de ha már számít rá, akkor be van árazva). A legutóbbi beesését a China Mobile által "nem megfelelő marketing" módszerek miatt kiszabott büntetés okozta.

A részvény sávban mozog már egy jó ideje, éppen a sáv aljáról jön vissza a negyedéves jelentés előtt. Nagyon ritkán veszek ilyenkor részvényt (sáv alja, negyedéves jelentés előtt). Most két okom van rá, egyrészt a már említett kis downside, másrészt ha jó lesz a jelentés, akkor valószínűleg már csak a sáv tetején lehet megvenni.

hray.png

Visszatekintés vége

A MMUS volt a következő választás. Ez totális mellényúlásnak minősíthető. A MakeMusic egy szoftvercég, amelyik elsősorban az évente megjelenő új verzióból csinál pénzt. 2005-ben a verzió megjelenése előbb volt mint az előző évben, így az adott negyedévben nagyobb bevételt generált. Ennek megfelelően negyedév-negyedév összehasonlításban úgy tűnt, mintha radikálisan növekedne a cég, pedig nem ez a helyzet. A tanulság, hogy nagyon figyelni kell azokra a cégekre, amelyek bevétele egy adott szoftverfrissítéshez kapcsolódik. Sajnos, mire erre rájöttem már az 50-es mozgóátlag alatt járt, és komoly pozicióm volt benne. Mivel maga a cég nem rossz, csak elnéztem a növekedési jellemzőit, itt is megvártam, amíg visszajön, és 0 környékén kiszálltam belőle.
Hosszabb távon egyébként érdekes lehet a cég, mert előfizetői bázist épít, ami egyenletes árbevételt fog hozni, de az értékeltsége most nem elég jó.

mmus1.png

Az SFCC trade-re nagyon büszke vagyok (kerestem is vele rendesen), mert nagyon nehéz eső részvényekkel kereskedni (talán le kéne szokni róla). A beesés hátterét már elég alaposan kitárgyaltam. Először a december eleji leszúrásba vettem bele, amit másnap azonnal - a jelentős nyereség miatt - visszaadtam. Nagy mozgásokat végző részvényeknél célszerű gyorsan realizálni. Utána sajnos elég korán vettem vissza és a december közepi pániknapot (ez az utolsó leszúrás a charton) teljes pozicióban kellett végigülnöm. Nem volt kellemes, de annyira egyértelmű volt a pánik, hogy fel sem merült bennem az eladás gondolata.
Ritkán látok klasszikus pánikreakciókat, az SFCC esetében tanulságos volt benézni a részvényhez kapcsolodó Yahoo fórumra. Amikor olyan jellegű beírásokat lehet látni, hogy "long vagyok, szerintem emelkedni fog hosszú távon, de most inkább eladtam", egyértelmű pánik jelzések.
Végül elég gyorsan felállt a részvény, és 20 dollár környékén kialakuló kis csúcsban eladtam.

sfcc3.png

 

Ahogy nézem több középtávú poziciót nem blogoltam, pedig volt még néhány. Nem baj, tanulság ezekben a "publikus" poziciókban is akadt elég.

A következő részvény megint egy kínai, a BBC. Hát ezzel nem sok problémám volt. Szép kitörés, jó értékeltség. Utána csak ment és ment, ahogy kell. Amikor már 70%-os nyereségben voltam, 17 dollár környékén eladtam. Utólag visszanézve jó döntés volt, bár elvileg erős részvényt nem érdemes csak azért eladni mert sokat emelkedett. A lehetséges eladási stratégiákról már volt szó. Most persze jól lebuktam, hogy nem tartom be az általam hangoztatott elveket.

A hivatkozott beírásban EGYEDILEG vizsgáltam a kiszállási pontokat, de a valós kereskedésben a portfolió kezelés behoz egy újabb eladási elemet. A "kövér disznó" mindig győz. Ez azt jelenti, hogy amikor már nem növelhető a részvénykitettség, de egy újabb jó lehetőség bukkan fel, akkor el kell adni valamit a meglévő poziciókból. A jobb lehetőség kilöki a leggyengébbet a meglévők közül. A BBC eladásának is ez volt a motivációja. Természetesen nem a részvény volt gyenge, hanem a továbbemelkedési potenciál tűnt annak, miután röpke másfél hónap alatt ment 100%-ot.

A BBC-ről egyébként azt gondolom, hogy érdemes lesz majd visszavenni.

bbc2.png

Az IFO esetében tökéletesen eltaláltam a belépési pontot. Ez volt a legjobb setup az utóbbi hónapokban, nagyon jó negyedéves jelentésre gappel kitör, nagy potenciállal felfelé. Amilyen jó volt a belépés, olyan rossz a kiszállás, de ezt már megírtam vala. Kár azért a plusz 100%-ért.

Két kínai cég következett. A CNTF esetében kicsit későn szálltam be a kitörésbe, de mivel jó volt az értékeltség, ez nem zavart különösebben. Ment is egy darabig rendesen, de utána váratlanul meredeken elkezdett korrigálni. Közben olvastam olyan véleményt, hogy a cég kilátásai nem túl rózsásak. A két dolog együtt már sok volt. A korrekcióba nem adtam bele, de már ott eldöntöttem, hogy amikor visszajön, eladom. Pontosan így is tettem, pozitív 0 környékén kiszálltam belőle. Kis türelemmel lehetett volna keresni rajta, de jobb a békesség.

cntf1.png

 

Az LTON segített összehozni az utóbbi negyedév legnagyobb buktáját.

lton2.png

Nem az eredeti beszállással volt gond, bár utólag jól láthatóan egy sávban levő részvénybe szálltam be, ami azért nem volt túl jó lépés. Az igazi gond akkor kezdődött, amikor masszívan kitört lefelé a sávból. Tapasztalataim azt súgták, hogy hír nélkül, ilyen agresszív kitörés, jó vételi alkalom, ezért jelentősen megnöveltem a poziciómat a részvényben. Még a mélypontot is megpróbáltam eltalálni, ami a vajákosság csúcsa. Szerencsére az utolsó nagy fehér gyertyában még visszadtam a pozició felét. A másnapi továbbszáguldásban eladtam volna a másik felét is. Ekkor jött a - smallcap cégekre kevéssé jellemző - profitfigyelmeztetés. Mivel a menedzsment elég rosszul vizsgázott az ügy kezelésében, fel sem merült, hogy hosszabb távra érdemes lenne megtartani a részvényt, a második napi felpattanásban eladtam a meglévő részvényeket.
Itt a gond nem igazán a profitfigyelmeztetéssel volt. Ilyen mindig előfordulhat, aki nem bírja elviselni, az ne tőzsdézzen. A túlméretezett pozició okozta a jelentős veszteséget. Amikor ez az egész történt, éppen egy kiemelkedő hónap állt mögöttem, amikor kezdtem kiszállni a középtávú poziciókból. Sok szabad pénzzel, sikeres időszak után elveszítettem a pozició méretezéshez szükséges óvatosságot. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy a piac azonnal büntet. Szerintem nem a piac büntetett, hanem én büntettem meg saját magamat. Remélem emlékezetes marad.

Az NTWK-t már elég jól kitárgyaltam beszálláskor és kiszálláskor egyaránt. Ez a részvény nem ment sehova, azóta is az 1.75-2.2 sávban mozog. Kár érte. Elég vonzó árbevétel növekedést produkál. A probléma az vele, hogy az egy részvényre eső nyereség nem követi ezt a növekedést. Az alapvető elgondolásom egyébként teljesült, miszerint az 50-es mozgóátlag környékéről vissza fog látogatni az előző kitörés környékére. Csak arra nem számítottam, hogy először lemegy a sáv aljáig, ezért a visszaemelkedésben pozitív nulla környékén inkább eladtam.

 

A HOM esetében az első beszállási pont nem volt túl szerencsés. Akkor úgy tűnt, hogy a több mint egy hónapos konszolidációból történő kitörés jó potenciált ad. Mivel utána nem tetszett a viselkedése, gyorsan eladtam. Ezután november végén jött a finanszírozási hír, ami újabb beszállás lehetőségét teremtette meg. A részvény pontosan a tőle elvárható módon viselkedett, ezt már itt kielemeztem. A tranzakciós ár alatt érdemes volt gyűjtögetni, én is így tettem, és végül az utóbbi napok felhúzásában visszaadtam nekik. Nem ez volt az évszázad üzlete, de jó érzés, ha egy részvény azt csinálja, ami elő van írva a nagy könyvben.

Az ALDA volt a nap részvénye a beszálláskor, és a mai napig a kedvenc részvényem, csak már "kívülről csodálom". Itt el mertem követni azt a főbenjáró bűnt, hogy negyedéves jelentés előtt beszálltam. Mint később kiderült, erre nem volt semmi szükség, mert nagyon beleadtak a jelentésbe.

alda2.png

Az ALDA-n igen tisztességes nyereséget értem el, miközben a mai napig nem értem a technikai viselkedését. Fogalmam sincs, mit keresett 22 dollár környékén, miért emelkedett ilyen nyögvenyelősen, és legfőképpen milyen barom adott bele egy teljesen jó negyedéves jelentésbe. Ez a sztori kicsit arról szól, hogy ha választani kell a fundamentális és a technikai kép között, akkor érdemes a fundamentális mellett szavazni. Hosszú távon mindig a fundamentális információk határozzák meg egy részvény áralakulását. A másik tanulság, hogy a tőzsdén nincsenek "tiszta" helyzetek, nem kell félni a "zavaró" információktól, mert akkor sohasem fog kereskedni az ember. Ja, meg a türelem az egy fontos erény, az ALDA-t tartottam a leghosszabb ideig, megérte.

Lezártam majd az összes középtávú poziciómat, és nem is tervezek túl sok újat mostanában. Ezért egy kis visszatekintés jön a következő napokban, a tanulságok kedvéért.

Első "blogolt" részvény az IIN volt. Ugyan nem vettem fel benne poziciót mert nem volt meggyőző a kitörése, mégis igen tanulságos történet.

iin3.png

Az első tanulság maga az október eleji kitörés, amibe - nagyon helyesen - nem szálltam be. A kitörés átlagos forgalommal indul, majd másnap kétszer akkora forgalommal beleadnak. Hát ez az a minta, ami ki kell hagyni. Szintén lényeges, hogy ezért is célszerű megvárni a nap végi zárást. A második napon, napközben ez a kitörés mutathatott nagyon jól is, ám aki ekkor beszállt, az már nap végén elég rosszul érezhette magát.

A következő látványos esemény az októberi gyorsjelentés volt. Ekkor váratlanul a cég nyeresége a harmadára zuhant az előző hónaphoz képest (változatlan forgalom mellett). Elég durva és ennek megfelelően reagált a piac is, -30%, egy nap alatt. Sajnos a kis cégek esetében gyakran jöhetnek ilyen meglepetések. Csak mazochistáknak javaslom a negyedéves jelentés kiülésést kis cégek papírjában. A legjobb cégek esetében is számítani lehet váratlanul rossz negyedévre.

Ezután elkövettem azt a hibát, hogy "elfelejtettem" a céget, pedig érdemes lett volna meggondolni egy újabb beszállási pontot. A felejtés oka, az volt, hogy a smallcap cégek hírszegények, és ilyen kátyúból csak egy szuper, új negyedéves jelentés húzhatta volna ki a céget. Tehát általában nem érdemes a következő jelentésig belenyúlni. Egy dologra nem gondoltam sajnálatos módon, ami a legfontosabb hír : BENNFENTES VÁSÁRLÁS. Az októberi beesés után az IIN több menedzsere vette a részvényt 3.8 - 4.4 dolláros sávban. Nincs ennél fontosabb jelzés, ha többen vesznek (nem csak jelképes mennyiséget), akkor azonnal érdemes csatlakozni. A chartról látható, hogy erre a jelzésre kényelmesen be lehetett volna szállni 4 - 4.4 dollár között, és utána hip-hop 50%-ot realizálni néhány hónap alatt.

A BBC finanszírozási ügyletet jelentett be. Már írtam az ilyen ügyek várható hatásáról, de most érdemes megnézni a gyakorlatban mi történt ilyen ügyletek után.

 

hom2.png

A HOM november 23-án jelentette be, hogy a részvényei 1/6-nak megfelelő mennyiséget ad el 5.5 USD áron. Ezután a részvény a várakozásoknak megfelelően esett, és az elmúlt két hónapban 4.5-5.5 dolláros sávban kereskedtek vele. Véleményem szerint az elkövetkező hetekben fog felfelé kitörni ebből a sávból. A mélypont több mint 20% diszkontot jelentett a finanszírozási árhoz képest, és közel 40%-ot a megelőző csúcshoz viszonyítva.

aob.png

Az AOB már jobban hasonlít a BBC-re, ez szintén kínai részvény, hasonló növekedési paraméterekkel mint a BBC. Az AOB szintén november 23-án jelentette be, hogy a részvényei több mint 30%-nak megfelelő mennyiséget ad el 4.8 USD áron. Ez közel 30%-os diszkontot jelentett a megelőző csúcshoz képest ( a HOM esetében ez a diszkont 15% körül volt), ennyivel nehezebben jut forráshoz egy kínai cég. Az ár itt is esett, benézett a finanszírozási ár alá, majd szépen felállt az utóbbi időben. Ebben az esetben a mélypont kb. 10%-kal a finanszírozási ár alatt, és több mint 40%-kal a megelőző csúcshoz képest alakult ki.

bbc1.png

Nézzük akkor a mai BBC bejelentést. Ők a részvényeik 10%-át adják el (ez jó pont), 13 USD áron. A diszkont még rosszabb, mint az AOB esetében, közel 35% a megelőző csúcshoz képest. Ha hasonló történik a BBC esetében is, mint a fenti példáknál (és amire számítani lehet), akkor az elkövetkező hónapokban 12-13 USD körüli mélypontot fog beállítani, ami jó vásárlási lehetőséget teremt majd. A BBC esetében egy zavaró tényező van, mégpedig a negyedéves jelentés. A fenti részvényeknél, közvetlenül a negyedéves jelentés után jelentették be az ügyletet, és azóta semmi lényeges fundamentális információ nem látott napvilágot. A BBC-nél azonban jön egy negyedéves jelentés, ami radikálisan megváltoztathatja  az áralakulást. Meglátjuk.

"A smallcap részvények esetében, bármennyire is rizikósnak tartják őket (a hirtelen, nagy napi mozgások miatt) sokkal kezelhetőbb a helyzet. A negyedéves jelentések szabják meg alapvetően az irányt és utána 3 hónapig ritkán jön meghatározó hír. "

 

Ezt írtam vala novemberben, és valóban a smallcap részvények nagy előnye, hogy a negyedéves jelentésen kívül nincs túl sok hír bennük, amire reagálni kell. Ennek fontosságát, most az LTON kiválóan (számomra elég fájdalmasan) illusztrálja.

Néhány napja mélypontot véltem észrevenni, ennek megfelelően jelentősen növeltem a poziciómat benne. Jött is a felpattanás, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Ebben eladtam a pozicióm felét, a másik felét a következő napra tartogatva. Szerintem ment is volna tovább rendesen, de sajnos a cég másnap reggel egy elég súlyos profit figyelmeztetést adott ki, ennek megfelelően esett több mint 20%-ot. Ennyibe (vagy még többe) kerülhet egy igazi rossz hír. Ugyanez az oka, hogy elég ritkán vagyok hajlandó kiülni a negyedéves jelentést pozicióban.

A váratlan rossz hírekkel szemben persze tehetetlen az ember. Ez benne van a pakliban. A profit figyelmeztetés intézményét ettől függetlenül a szívatás jól bevált formájának tartom, akárki találta is ki. A probléma az vele, hogy a bennfentesek kezében van az IDŐZÍTÉS lehetősége. A negyedéves jelentéseknél, pontosan lehet tudni, mikor jön a hír, és így el lehet dönteni vállaljuk-e a rizikót (nem). A profit figyelmeztetés váratlanul tör a tisztel nyájra, ennek megfelelő reakciót okozva, és széleskörű manipulációs lehetőséget teremtve. A manipuláció egyik része az időzítés, a másik a közölt információk csoportosítása. Egy profit figyelmeztetés sokkal kevesebb információt tartalmaz egy negyedéves jelentéshez képest, nem is beszélve a konferenciabeszélgetésekről. A profit figyelmeztetés igazán riogatásra jó, a negyedéves jelentés utána általában jelentősen módosíthatja a képet (jó illetve rossz irányba egyaránt).

Nem szeretem, amikor a tőzsdés állandó ármanipuláló erőket sejt a háttérben, mert elhomályosítja a tisztánlátást. Ugyanakkor a manipulációnál még rosszabb, ha valaki különösebb ok nélkül hazudozik. Az LTON esetében november közepén tartották a legutóbbi konferenciabeszélgetést, miközben megerősítették a profit előrejelzést. Tehát a negyedév közepén még semmi jelét nem látták a csapnivaló teljesítménynek. Hát persze. Utána a negyedév vége után 1 hónappal úgy döntenek, hogy nem szabad megvárni a negyedéves jelentést, hanem azonnal ki kell adni egy zsíros profit figyelmeztetést. Nehéz logikus indokot találni erre, ami jószándékot feltételez a részvényesek irányába. A méltó befejezése az lesz a hadműveletnek, ha a negyedéves jelentésben felfestenek valami rózsaszín jővőt.

  1. import:
    2010. 02. 04. 21:08

    A figyelmeztetés nem a már részvényben levőknek szól néha, hanem azoknak akik esetleg vennének.
    buxer | 02.03.06 - 7:39 am | #

    Ez egy jó meglátás, nem is gondoltam rá. Az viszont továbbra is kérdéses, a meglévő részvényesek érdekeit kell nézni, vagy a kívülállókét?????
    andrás | 02.03.06 - 2:51 pm | #

    Nem mindig a részvények emelkedése a primer érdeke a nagytulajdonosoknak.
    buxer | 02.03.06 - 7:52 pm | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Mi legyen a gyerek? Sebész, orvos, jogász

Címkék: job

2014.05.12. 00:07

6062788_0b00f715c803ced40bfdea3954beda36_wm.png

Foolish 8

Jónéhány évvel ezelőtt nagy hatással volt rám a Foolish 8 stratégia. Abban az időben ez egy elég népszerű, sokak által követett módszer volt, elsősorban a quicken.com miatt, amelyik a 4-5 részvénykiválasztási stratégia között szerepeltette. A quicken.com rendszeresen listázta a kiválasztási stratégiák aktuális találatait, illetve egyedi részvények értékelését (mostanság leginkább a Nasdaq Guru hasonlít erre legjobban), továbbá ingyenesen közölt főbb fundamentális információkat, évekre visszamenőleg. Az akkor egyedülálló szolgáltatások miatt nagyon sokan látogatták (ma is sokan látogatnák, de beszüntette ezt a szolgáltatást). Én is itt találkoztam először a Foolish 8-cal, ami a nevével ellentétben egy tesztelt, jól működő módszer.

A mai napig sok elemét használom részvényválasztásra, bár ezek nagy része nem egyedi, hanem visszaköszönnek mind a Peter Lynch féle, mind a CANSLIM stratégiából. A Foolish 8 ezeknek egy szűkített változata. Nagy előnye lenne, hogy teljesen mechanikusan is alkalmazható (egyszerű paraméterek + kevés találat). Sajnos egy paraméterével gond van, az ún. FREE cashflow nem szerepel a nyilvánosan elérhető screenerek készletében. Némi egyszerűsítéssel azonban "klónozott" változata könnyen megvalósítható. Amúgy is több változata kering, az egyik paraméterei a következők :

  1. Revenues: $900 million or less
  2. Earnings and sales growth: 25% or greater
  3. Better than 15% return on equity over the last four quarters, and for each of the last three fiscal years
  4. Net profit margin: 7% or greater
  5. Daily dollar volume: $1 million or greater
  6. Insider holdings: 10% or greater
  7. Share price: $7 or greater
  8. Relative strength: 50 or greater
  9. Free cash flow: Positive
  10. Price-to-free cash flow-to-free cash flow growth multiple: 1.00 or less

Forrás: http://www.fool.com/news/commentary/2006/commentary06013005.htm

Ez a cikk egyébként tartalmazza a Foolish 8 aktuális találatait is, ezek közül az elmúlt időszak legjobb teljesíményét a BBC nyújtotta. Úgy látszik, ha akarnám, se tudnám letagadni a gyökereimet. 

Általában nem foglalkozom veszteséges cégekkel, a GTE mégis felkeltette a figyelmemet. December 30-án a cég bejelentette, hogy 600 Millió USD értékű szerződést írt alá oroszországi telepítésre. A cég jelenlegi éves forgalma ennek kb. a tizede. Aznap 100%-ot ment a részvény. A következő visszaesésbe belevettem, majd néhány nap múlva eladtam, mert rájöttem, a PIAC NEM HISZI EL a szerződést. Azóta pozició nélkül figyelem a részvényt.

Láttam már néhány "pump and dump" játékot a tőzsdén, de ilyet még nem. Jóval általánosabb hírekkel szokták ezt játszani, pl. "A Wal-Mart vizsgálja a termékünket". Ez a GTE dolog valahogy túl konkrét. A részletek itt olvashatóak.  Itt aláírt szerződésről van szó, jön az első részlet. Persze megkérdőjelezhető a szerződő orosz fél, a GTE szállítási képességei, a nyereségesség, amit lehetett, meg is kérdőjelezett ez a cikk. A GTE a mai napon reagált a cikkre, elég agresszívan, nagyjából elküldte az anyjába az újságírót, ami ritka jelenség komoly cégek esetében. Ez leginkább az ESCL és az SFCC sztorira emlékeztet, ők hadakoztak (rövidtávon eredménytelenül) az újságírókkal.

Maga a cég  elég ramaty pénzügyileg, a könyv szerinti érték a 0-át közelíti (alulról), de folyamatosan növeli az árbevételét. Ez utóbbi nem jellemző a "pump and dump" cégekre. Az is érdekes, hogy az orosz szerződés bejelentése óta nem növekedett a bennfentes eladás. Szerintem minimum két esélyes ez a részvény. Vagy nagy durranás lesz belőle, vagy elvegetál a jelenlegi (nem kicsi!) sávban. Fogadni nem merek egyik változatra sem, de nagy érdeklődéssel figyelem, mi fog történni.

gte.png

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Az utóbbi két hónapban nem nagyon nyitottam új középtávú poziciót, inkább a meglévőket zárogattam. Az egyik kivétel az LTON, ebben a részvényben az utóbbi napokat nagybevásárlással töltöttem. Fogalmam sincs miért esett ennyit, ilyen rövid idő alatt, de mind fundamentális, mind technikai oldalról mélypontot szimatolok benne a mai nappal. Sajnos nagyon ritkán szoktam PONTOSAN eltalálni a mélypontokat.... Olyat viszont már többször láttam, hogy egy jelentős (felfelé) kitörés előtt, először összehoznak egy fals letörést.

lton1.png

 

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

András,

Szép trade volt hibátlan megfontolásokkal, nem kell szerénykedned, gratula.
Az 50 napos mozgóátlagra való visszahúzást csak itt láttad jónak vagy máshol is müködönek véled ?

Ez egy nagyon jó kérdés, sokat foglakoztam vele magam is.

Alapvetően kétféle részvényt szoktam venni (KÖZÉPTÁVÚ poziciókról van szó), vagy olyat, amelyik sokat esett rövid idő alatt ( pl. SFCC, vagy mostanság az ELOS), vagy olyat, ami fundamentális okokból kitörésben van (vagy lesz), ezek közé tartozott az utóbbi időben az IFO, és a BBC, hogy a legsikerültebbeket említsem. Az első esetben nem játszik a mozgóátlag, a második esetben viszont igen nagy jelentőséget tulajdonítok neki. 

Kitörő részvényeket csak akkor veszek, ha legalább 50-100%-os potenciált látok benne középtávon. Ekkora emelkedéshez hónapok szükségesek, ezért annak megítélésére, hogy jól viselkedik-e a pozició, ideális a mozgóátlag. A beszálláskor és utána egy-két hétig, nincs még szerepe a mozgónak, mert túl mélyen van az aktuális ár alatt, ha a kiszálláshoz (stop loss) arra várnék, mikor esik be ez alá, az gyakran 20-30% mínuszt jelentene. Tehát a beszállás környékén inkább más támaszokat figyelek, meg a részvény "viselkedését".

Amikor már (nyerő) pozicióban vagyok egy ideje, akkor válik az elsődleges viszonyítási alappá az 50-es mozgóátlag. Egy erős részvény tipikus viselkedése látható az alábbi charton:

hom1.png

Amíg a mozgóátlagtól távol menetel a részvény felfelé, oda se kell figyelni a napi mozgásokra. Az ugyanakkor jellemző (ezen a charton nem annyira látványos, de a VPHM chartján jól látható), hogy a lokális mélypontok egyre közelebb kerülnek a mozgóátlaghoz.

Az első komoly figyelmeztető jel amikor az ár megérinti a mozgóátlagot (a HOM-nál november elején). Ha ilyenkor átzúg rajta lefelé, akkor valószínűleg azonnal el kell adni, de ez elég ritka egy jól trendelő részvénynél. Sokkal gyakoribb (ismétlem erős részvényekről van szó), hogy ezután még újabb csúcsra megy. Ez a csúcs jónéhány esetben a középtávú csúcspont is. De ez csak utólag derül ki. Elvileg lehetne kiszállási stratégia, hogy a mozgóátlag megérintése után az első új csúcsnál kiszáll a dolgozó, de ezt nem alkalmazom (jóval előtte szállok ki, hahaha). Ugyanis láttam már néhány nagyszerű részvényt, amelyek a mozgóátlag megérintése után még hónapokig trendeltek, sok új csúcsot beállítva. 

Jómagam általában megvárom, amíg az ár beesik az 50-es mozgóátlag alá , vagy ennek jól látható jeleit érzékelem. Természetesen ezt nem mindig tartom be, és utólag mindig az derül ki, hogy így kellett volna csinálni (a VPHM és a TASR esetében nagyon sok pénzről mondtam le  a fegyelmezetlenségemmel). Tehát egy jól trendelő részvény esetében egyszerű a szabály: kiszállni akkor és csak akkor, ha az ár beesett az 50-es mozgóátlag alá!

A VPHM példája gyönyörűen muttatja az eladási jeleket, a mozgóátlag kisimul, az ár lejön a közelébe, majd átmegy rajta. Rendkívül kényelmesen ki lehetett szállni ebből a részvényből.

Sajnos a gyakorlatban ez sem mindig egyszerű.Gyakran előfordul, hogy az ár 1-2 napra benéz a mozgóátlag alá, és utána száguld tovább. Ha ilyenkor elad az ember, utána elég hülyén érzi magát. Erre az esetre egy jó szabály, hogy 2-3 napot kivárni, ha az ár ennyi ideig a mozgó alatt marad, akkor eladni. Az alábbi részvény egy ilyen esetre ideális példa (a valóságban már előtte eladtam, mert közeledett a negyedéves jelentés, és látszott, hogy nem megy előtte új csúcsra). Az ár beesik az 50-es mozgó alá (előtte már érintette!), és ott totyorog egy darabig, majd a negyedéves jelentésre bezuhan. Abban a totyorgásban mindenképpen el kellett adni a részvényt.

outl.png

A probléma akkor van, ha a részvény nagy zuhanással megy be a mozgóátlag alá. Erre példa a HOM fentebb már idézett chartja. Itt a részvény úgy esett be a mozgó alá, hogy két nap alatt 20% mínuszt produkált. A tapasztalatom azt mutatja, hogy az ilyen beesésekbe csak fundamentális okok esetén érdemes eladni (nagyon túlértékelt a részvény, vagy rossz hírre esett be). Az esetek nagy részében az ár visszajön a mozgóátlag fölé (sőt gyakran az előző csúcs közelébe). Igaz, mindezt 2-3 hónapos, vagy még hosszabb időtávban szokták megtenni. A lehetséges 20-40%-os hozamért, a jó részvények esetében érdemes kivárni. Jómagam a HOM esetében nem adtam el, sőt belevettem az esésbe, és úgy tűnik, megérte.

Összefoglalva, nálam a mozgóátlag elsődleges eszköz a jól trendelő poziciók kiszállási pontjának megtalálásában. Használatának alapszabálya egyszerű, de a fentiekben említett néhány trükk ismerete további egészséges hatást gyakorol a pénztárcára. 

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

VPHM sztori

Nem szoktam gyógyszergyártók részvényeit vásárolni. Ezeknek az árát általában hírek mozgatják, kutatási irányokról, klinikai vizsgálatok eredményeiről, az USA gyógyszerhivatalának (FDA) engedélyezési eljárásáról. Kivülállóként rendkívül nehéz megítélni a hírekhez kapcsolodó fundamentális információkat.

A 2005-ös év legnagyobb nyerője nálam mégis a Viropharma (VPHM) volt, ami egy Vanconin nevű gyógyszer gyártásával foglakozik. A Vanconin egy véres hasmenést produkáló bakteriális fertőzés ellenszere. A gyógyszert meglepő módon (ez persze csak utólag meglepő), nem a Viropharma fejlesztette ki, hanem az Ely Lilly nevű cégtől vásárolta meg a licencet, még 2004-ben, és ezen kizárólagos licencmegállapodás alapján kezdte gyártani és forgalmazni. Majdnem hihetetlen, hogy a 2005-ös év egyik kiemelkedő sztorija arról szól, hogy egy kis cég vásárol egy terméklicencet egy nagy cégtől, és utána ezen meggazdagodik. Ez általában fordítva szokott történni.

2005 májusában vettem észre a céget, amikor kitörést produkált egy hosszú sávból. Arra külön felfigyeltem, hogy a kitörés előtt jelentős bennfentes vásárlások voltak a részvényben. A kitörés oka a negyedéves jelentése volt. A Vanconin eladások beindulásával a cég hirtelen semmiből jelentős árbevételt és nyereséget produkált. Eközben hihetetlen alacsony értékeltségen forgott. Forward PE alapon 4-es PE-re árazta a piac, miközben az eladások drasztikusan növekedtek. Alapanyag cégek szoktak ilyen értékeltségen forogni a ciklus tetőpontján, ezért eszembe sem jutottak a gyógyszercégekkel kapcsolatos fenntartásaim. Azonnal beszálltam. Kitörés + bennfentes vásárlás + alacsony értékeltség : rendkívül ritka kombináció a részvénypiacon.

Beszállás után tovább vizsgáltam a céget, mert nem akartam elhinni, hogy ilyen értékeltségen foroghat tartósan (emelkedett persze, de józan ésszel azonnal 50-100% mennie kellett volna). Az derült ki, hogy a fertőzés növekedőben van, nincs túl sok kezelési alternatíva (azt hiszem egy másik gyógyszer van) és a Vanconin eladások folyamatosan emelkednek. Nem nagyon éreztem mit lehet itt félreárazni, és szerencsére egy brókercég is követte a részvényt, és jó adatokat (a célár kétszerese volt az aktuális árnak, ami elég ritka) közölt. Igazán két sötét felhő lebegett csak a cég felett. Egyrészt jelentős adóssága volt. De ezt az adósságot folyamatosan fizette vissza a nyereségből, illetve részvényeket konvertált. Így elég nagy mennyiségű részvény (már nem emlékszem pontosan, de a float 30-50%-a) érkezett a piacra több lépésben. Józan számítások szerint ezzel a részvényhigítással együtt is igen alacsony volt az értékeltség, de az új részvényektől való félelem (Wall of Worry kell a tartós emelkedéshez) megakadályozta az azonnali kitépést. A másik kérdéses terület az volt, hogyan értékel a piac egy olyan céget, aminek egyetlen terméke van (azt sem ők fejlesztették). Bár fejlesztés alatt volt több más gyógyszer is, de a fejlesztések terén még nem bizonyított a Viropharma. Az egytermékes cégek hatalmasat tudnak zuhanni, ha valami probléma merül fel körülöttük.

Aztán a sötét felhők elvonultak, az ár folyamatosan emelkedett. Azt hiszem június magaságában a cég bejelentette az elképzelhető legjobb fundamentális hírt, emeli a Vanconin árát (=növekszik a kereslet). Lassan kezdtem úgy érezni, hogy itt már minden jó hír megtörtént (növekvő nyereség, adósságcsökkentés, áremelés) és a közelgő negyedéves jelentés miatt (jobb a békesség) eladás mellett döntöttem. Nehéz döntés volt, mert még ekkor is igen jó értékeltségen forgott a részvény (10-es forward PE körül), de mivel már több mint 200%-os nyereségben ültem, ennek megfelelően nagyra duzzadt pozicióval, rosszul tűrtem a napi áringadozásokat. Valószínűnek tartottam, hogy tovább fog menni (az eladási áramról végül még duplázott), de ott lebegett előttem a JCOM története, ahol a legjobb hírek megjelenése után (igen áremelés) 2 hónappal összeomlott a részvény. Így utólag persze könnyebb okosnak lenni, és már tudom, hogy a JCOM egy magas árazásról esett be a jó hírek után, a VPHM meg a szolid árazásával inkább menetelt tovább. A chartról is látható, hogy az erős részvényeknél egy fegyelmezett kiszállási taktika (pl. az 50-es mozgóátlag alá történő beesés) nagyon sokat hozhat a konyhára. Csak nehéz végrehajtani. Az egész tőzsde végtelenül egyszerű, csak nehéz végrehajtani.

vphm.png

  1. import:
    2010. 02. 04. 21:04

    Az egész tőzsde végtelenül egyszerű, csak nehéz végrehajtani.
    Az idő meghozza a nyerő stratégiát.
    buxer | 01.18.06 - 7:40 pm | #

    András,

    Szép trade volt hibátlan megfontolásokkal, nem kell szerénykedned, gratula.
    Az 50 napos mozg óátlagra való visszahúzást csak itt láttad jónak vagy máshol is müködönek véled ?
    spade | 01.19.06 - 5:51 pm | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Fórum link a pozició méretezésről, nagyon sok további hivatkozással.

Egy kis kiegészítés a szezonalitással foglalkozó bejegyzéshez.

A január toronymagasan a legerősebb hónap a statisztikában:

month.gif

 

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

A mai lecke

Hát ezt az IFO-t jól elcsesztem. Előzmény itt.

Azt írtam róla : " IBD hype gyanús". Mit ad isten, amikor 15 dollár felett zárt, azonnal felkerült az IBD 100-as listájára (az IBD listáról itt írtam). Nélkülem jutott el ide. Már az NGPS-nél (az NGPS sztori)is sikerült eljátszanom, hogy pontosan az IBD listára kerülés előtt adtam el, aztán végignéztem, ahogy az egekbe húzták.

Ez az az eset, amikor "megmondtam", majd nem tudtam korrekten végrehajtani. Pedig az utóbbi számít, ugye Spade?

Annyi történt, hogy a beszállás után, 3 nap múlva már közel 30%-os nyereségben voltam. Közben a részvény produkált egy újabb gap-et, és egy olyan nap jött, amikor új csúcson nyitott, de utána beesett. Az ilyen formáció általában rövidtávú konszolidációt jelez, és mivel alatta nyitva volt egy betöltésre váró gap (nem az induló nagy gapről beszélek, van ott egy kisebb, 7.8 dollárnál), eladtam, hogy majd visszaveszem a konszolidációban. Az IFO-nak azonban esze ágában sem volt leesni a vételi áramig, helyette ment még 100%-ot felfelé. Az már csak hab a tortán, hogy ezt a formációt pontosan megcsinálta a napokban (gap hagyás, csúcs körüli nyitásból beesés -> a gap betöltése).

Csak a következő hibasorozatot követtem el:

- elkezdtem rövidtávon tradelni egy középtávú poziciót, tehát menetközben koncepciót váltottam
- nem vagyok egy jó rövidtávú trader (nem is akarok az lenni), mégis megpróbáltam okosabb lenni a piacnál (hát ők nyertek)
- az erős részvények gyakran nyitvahagyják a gap-eket
- az erős részvények gyakran produkálnak rövidtávú eladási jelet, majd mennek tovább felfelé
- elkövettem már ezt a hibát régebben is, és nem tanultam belőle

ifo1.png

A charton egyébként jól látszik az IBD-sek kirázása. Gyakran látható IBD-s részvényeknél, hogy produkálnak egy nagy beesést, mivel a CANSLIM 7%-os stop losst ír elő, így kényszerítik kiszállásra a stratégia követőit. Itt ez elég gyorsan megtörtént, alig szállt be a nyáj, már ki is rázták őket. Szerintem most majd megy tovább, de én már nem teszek rá.

 

  1. import:
    2010. 02. 04. 20:26

    Kedves András,

    "
    Ez az az eset, amikor "megmondtam", majd nem tudtam korrekten végrehajtani. Pedig az utóbbi számít, ugye Spade?
    "

    Nem, tévedsz, nem ez számit. Itt a probléma a gondolkodásoddal van. Mert fontos, hogy megmondtad a tutit, ez nagyon jó, de a poziciódat nem tudtad managelni, de ez két teljesen különböző dolog. Ötleteltél a stoppot illetően, amikor meg kellett volna tervezned...
    Ez az ért van mert nem olvastad elég figyelmesen az MM-ről szóló sorozatomat, vagy nem vetted komolyan vagy nem értetted meg.....

    Szép és békés Karácsonyt !

    Spade
    spade | 12.23.05 - 3:45 pm | #

 

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

A SHORT támadás anatómiája

A legeslegeslegesleg professzionálisabb short támadás, amit valaha láttam, az SFCC ellen történt. Nem találkoztam túl sok short támadással, illetve shortolni sem szoktam, így tágra nyílt szemekkel próbálok tanulni ezekből az esetekből. Nem tudom, mennyire gyakori, hogy sokat emelkedő részvényeket shortolnak. Én többnyire csak ilyesmivel találkozom, mert a jól növekedő részvényeket kisérem figyelemmel. Valójában nem értem, miért shortolnak ilyen cégeket, amikor annyi kutyaütő cég forog a tőzsdén, de lehet, hogy komoly oka van. Gondolom, a gyenge cégek már olyan árfolyamon forognak, hogy nem érdemes shortolni őket. Persze sokan megégetik magukat növekedési részvények shortjával, a Taser shorton valószínűleg nagy bukták voltak. Ugyanakkor gyakori, hogy felfutó részvényeket megshortolnak, és valóban esnek 30-50%-ot, majd a jobbik fajta visszajön (JCOM, NGPS, ESCL), a gyengébb elhullik. Soha nem becsültem sokra azokat, akik pusztán azért shortolnak, mert drága a részvény (=sokat emelkedett), de a profi shortosokra figyelni kell.

A profi short támadás nagyjából a következő forgatókönyv szerint alakul: kutass rossz hírek után, ha sikerült találni, építsd fel a short poziciót, publikáld a rossz híreket, üsd az árat, amennyire lehetséges, keltsél zavart, ahogy tudsz,  és amikor mindenki elhiszi mindezt, zárd a poziciót. Mindezt sokféleképpen végre lehet hajtani. Az amatőrök website-on, vagy fórumokon ütik a céget. A profik "komoly" újságban, nagy tőkét mozgatva. A profi hozzáállás a végeredményt is meghatározza.

Az SFCC esetében profik dolgoztak. A támadás fejezetei :

1. Előkészület (rossz hír gyűjtés) + a short pozició kezdeti kiépítése 40-45 dollár között. Ez volt a nem publikus bevezető fejezet.

2. Október utolsó napján megjelenik az első cikk a Bloomberg-nél. A céget azzal vádolják, hogy nem megfelelően figyelmezteti az által végrehajtott orvosi tesztekben résztvevő személyeket, és főleg külföldi, szegény pácienseket alkalmaz (az SFCC gyógyszerteszteket végez embereken). A cikk irója David Evans (róla íródott ez a cikk). Az ár néhány nap alatt esik 30%-ot, 30 USD alá, de még senki sem tudja, hogy mennyire szervezett támadásról van szó. Egy alapkezelő nyilatkozik, hogy bevásárolt a részvényből, mert az ilyen típusú hírek idővel "kimúlnak". Szegény elég hülyének érezhette magát néhány hét múlva, amikor az ár erről a szintről is feleződött.

3. Az SFCC részvény-visszavásárlást jelent be, illetve külső céget bíz meg az állítások vizsgálatával. Az ár emelkedik, mindenki úgy gondolja, ennyi volt. A bennfentesek veszegetik a részvényt, hisz olcsó. Ja, de jön a következő Bloomberg - David Evans kooprodukció. Eszerint az SFCC teszt emberei hamis adatokat szolgáltattak, a cég fenyegette őket az emigrációs hivatallal, meg ami még belefér. A cég cáfol, az ár zuhan. Már 20 dollár körül járunk, ez fele az egy hónappal ezelőtti árnak. A Bloomberg cikkek nyomán egy szenátor vizsgálatot kezdeményez. Valószínűleg csak balszerencse, hogy közben statikai problémák derülnek ki a cég egyik épületénél. Rossz hír, rossz hír hátán, az ár lezuhan 15 dollárra. Ez  harmada az 1 hónappal ezelőtti árnak.

4. Indul az ellentámadás. A statikai problémákról hamar kiderítik, hogy nem súlyosak. Kis megkönnyebbülés árfronton. A nagy durranás előkészületben, a cég által megbízott tanácsadók nagyjából pontról-pontra cáfolják a Bloomberg cikk összes állítását. Közel a győzelem. A cég konferenciahívást kezdeményez a befektetők számára, hogy nyilvánosan tisztázza magát a vádak alól.

5. A konferenciahívás napján felfelé gappel nyit a részvény, a vádak tisztázódtak, a cég sokkal többet ér a piaci árnál. A konferenciahívás kezdetére időzítve a Bloomberg újabb hírt hoz le, David Evans tollából, tuberkolózisos tesztelőkről meg sok egyébről, szinte felesleges sorolni. Az időzítés pontos, azonnal kioltja az eddigi jó hírek hatását, az ár zuhan, mint a kő. Közben elkezdődik a konferenciahívás, és az elemzők kérdezési lehetőséget kapnak. Bejelentkezik David Loeb az egyik legnagyobb hedge fund vezetője, és bedob néhány újabb rossz hírt (az egyik vezetőt régen a SEC vizsgálta). Puff. Saját terepen győzték le a cég vezetését. David nem túl szívbajos, úgy fejezi be mondandóját, hogy "Remélem a cég eltűnik a színről, amikor a megrendelői megtudják mi folyik a színfalak mögött". Kedves gyerek.
Ez a pillanat a csúcspont, egyértelmű, hogy hatalmas hedge fund indította a short támadást, megállíthatatlannak tűnik a rossz hírek áradata, egyértelmű az összefüggés Daniel Loeb és a Bloomberg-David Evans páros között (valamiért éppen a Bloomberg jelentetette meg David Loeb pályarajzát). Az ár megállíthatatlanul zuhan, de csak az egy héttel ezelőtti minimumig. Döntetlen.

6. Másnap már számomra eldönthetelen, hogy az árjegyzők, vagy Loeb-ék viszik tovább a zuhanást (talán mindketten). A végeredmény 13 dollár, az árfolyam 70%-ot esett egy hónap alatt. Kicsit kontextusba helyezve a dolgot, a MERCK azt hiszem kb 1000 embert ölt meg egyik gyógyszerének mellékhatásával és az árfolyama esett 35%-ot. Az SFCC egyetlen embernek sem okozott súlyos kárt, az összes hír leegyszerűsítve "az emberek nem megfelő kezeléséről" szól. Itt nem a hírek épültek be az árba, hanem egy maximálisan profi short támadást láthattunk. A jelenlegi végeredmény egy technikailag letört chart, ami valószínűleg vonzza az egyszerűbb traderek tömegét, hatalmas forgalom (2 nap alatt nagyobb forgalom, mint az összes részvény), ami lehetővé teszi a zárást Loeb-ék számára. Ilyen gyors és tökéletes kivitelezést soha nem láttam még. Jelenleg így néz ki :

sfcc2.png

Nehogy félreértés legyen itt a sok profi jelző miatt. A végrehajtás mintaszerű, de az egész dolog rendkívül gusztustalan. Aki így akar pénzt keresni, az akár bankot is rabolhatna. Azért sem tudok felhőtlenül tapsolni Loeb-ék mutatványához, mert elég rossz oldalon álltam idáig ebben a történetben. Szerintem ugyan már megvolt a mélypont, de hát ezt  így gondoltam néhány dollárral feljebb is.

A történet pontosan mutatja a tőzsdei cégek sebezhetőségét a nagy cápákkal szemben. Bár sokan szidják az SFCC vezetését, szerintem nem várhattunk sokkal többet tőlük. Egy cég vezetése nyilván az adott cég szakmai és gazdasági irányítására koncentrál és nem a shortosokkal történő háborúra készül. A shortosok ezzel szemben kizárólag erre csoportosíthatják összes erőforrásukat. Egy hirtelen, nagy erőkkel történő támadással szemben szerintem mindenki védtelen rövid távon. A rossz hírek nyomása, az agresszív kommunikáció a támadók oldaláról, majdnem biztosan hibákat generál a cég oldalán, és az ellenfél azonnal kihasználja az újabb és újabb lehetőségeket.

Régen mindig úgy tekintettem ezekre az eseményekre, mint egyértelmű vételi lehetőségre. Sajnos a tőzsde sohasem egyértelmű. A negatív kommunikációnak, különösen, ha egy cég rosszul reagál rá, fundamentális ereje van. Az SFCC is már bejelentette, hogy egy ügyfele visszalépett a hírek nyomán. Sok más esetben láttam már, hogy az ilyen jellegű események komoly hatással lehetnek a legjobb cégekre is. Érdekes dolog, hogy azt gondoljuk, az ár alakulása csak jelzése valamilyen piaci vagy fundamentális változásnak. Ez bizony fordítva is működik. Az ár letörése, a részvény körüli piaci hangulat lerohasztása komoly fundamentális hatással lehet minden cégre.
Lassan fel kell majd venni a cégvezetési ismeretek közé a short támadások kivédésenek taktikai elemeit.

  1. import:
    2010. 02. 04. 20:49

    Lássuk be, hogy a siker azon m úlik, tényleg sebezhető e a kiszemelt cég.Szidhatod te a MCD-t, hogy híznak a gyerekek töle, meg hogy kihasználja a négereket a minimál-bérrel..
    buxer | 12.21.05 - 8:48 am | #

    Kedves András,

    Csak egy klasszikust tudnék idézni:

    "
    Hát ezért esik, ez egy funda stop-loss, gondolkodás nélkül ki kell vágni, ha igaz 0 dodót se fog érni.....

    Ráadásul egy szenátori vizsgálat kib@szottul elhúzódhat és ha semmi sem igaz akkoris árnyékot vethet hosszú ideig a cégre, nem holnap lehet vele duplázni, tartok tőle a felminősités is gyanús...
    szal lehet visszamegy lehet egy szent a cég, de túl nagy a kockázat.
    Szerintem.
    " by Spade

    Látod ezért nehéz nem egyszerü a fund a megitélése, mert az teljesen nyilvánvaló hogy a tözsdei szereplés visszahat a cégre 1000 szálon...tökebevonási lehetőség beszükülése, down gradek, hitelminősitések változása stb... és még olyan nem is számszerűsithető módon hogy rongálja a dolgozók munkakedvét munkamorálját....
    spade | 12.21.05 - 1:07 pm | #

    Buxer, ez nézőpont kérdése. Szerintem minden cég sebezhető = mindegyiknél vannak disznóságok. Természetesen ezek a támadások mindig valós dolgokon alapszanak, és az is fontos, hogy melyik cégnél lehet könnyebben találni problémákat.
    Szerintem a nagy cégeket nem azért nem éri ilyen támadás, mert minden rendben van. Egyszerűen sokkal nagyobb tőke kellene az árfolyam megmozgatásához. És ez lényeges eleme a stratégiának.
    andrás | 12.21.05 - 3:38 pm | #

    Spade,

    ez a megmondtam dolog általában véve nem szerencsés. Nem az számít ki mit mond meg, hanem ki mennyit tud keresni az elgondolásaival.
    Az SFCC eset ében még különösen korai ez a dolog. Dec 1 óta többet mozgott az ár felfelé, mint lefelé. Lehet, hogy igazad lesz, de most még nincs. Meglássuk.
    andrás | 12.21.05 - 3:47 pm | #

    andrás,

    F1élreértetted a megmondtamat, igazából nem az számit hogy ebben a konkrét esetben mit is mondtam meg, hanem az hogy ha funda alapon választasz egy részvényt ala Merill az nem nevezhető egy egyszerü módszer mert 1000 módja van a szivásnak, és bizony a funda stop loss is indokolt mert lehet hogy sokat mozgott ide-oda de nagyot kaszálni nem lehetett vele,...na mind1...viszont ott volt végig a kockázat hogy igaz valami belőle és beszakad...nem egy jó risk/reward....
    De többet kvantitative nem mondok véleményt mert az okosnak nem kell a hülyének meg felesleges...
    spade | 12.21.05 - 4:40 pm | #

    A risk/reward ter én nem értünk egyet. Szerintem egy átlagos részvénynek rossz a risk/reward aránya nem annak, amelyik 70%-ot zuhant. Az SFCC esetében 40 dollár körül volt rossz, nem most.
    Egy kis adal ék ehhez. Az SFCC egy évvel ezelőtt felvásárolta a Pharmanet-et 248 millió dollárért. Ez az összeg nagyjából megegyezik az SFCC mostani teljes piaci értékével. Tehát a Pharmanet leszámítása után, 0-ra értékeli a piac az anyacéget. Ezek persze nem egzakt számítások, de semmiképpen sem mondanám a mostani helyzetre, hogy rossz a risk/reward.
    andrás | 12.21.05 - 6:06 pm | #

    OK.
    Legyen Igazad
    spade | 12.21.05 - 7:39 pm | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Peter Lynch stratégia

Larry Williams után idekivánkozik Peter Lynch, aki a Fidelity menedzsereként jóval nagyobb ismertségre tett szert. Az általa ajánlott stratégia jónéhány helyen ütközik a Larry-től hallottakkal. Lynch szerint nem szabad időzítéssel foglakozni, mert az általában nem sikerül még a legnagyobbaknak sem. Lynch a kis (smallcap), és ismeretlen cégekbe történő befektetések prófétája, míg Larry a nagy cégeket részesíti előnyben. Amiben maximálisan egyetértenek, hogy csak növekedést mutató részvényeket javasolnak, lehetőleg alacsony adóssággal. Az ellentmondásoktól nem kell megijedni, a tőzsdében az a szép, hogy sokféle, akár ellentétes elemeket tartalmazó módszerrel lehet pénzt keresni. A lényeg, hogy maga a rendszer legyen konzisztens és profitábilis, az egyes elemeinek nem kell az örök igazság földi megtestesülését jelentenie.

Nézzük, akkor Lynch mit javasol részvényvásárlási stratégiának. Először is növekedési részvények vásárlását. Ennél pontosabban legalább 15-20%-kal növekedő részvényeket. Nem mindegy azonban, milyen áron. A PE legyen a növekedés rátával egyforma, vagy kisebb. Tehát egy 15%-kal növekedő részvényt max 15 PE körül vesz meg, 20%-kal növekedő részvényt max 20 PE körül. A PE azonban tovább nem növelhető, szerinte hiába növekszik egy részvény 40%-kal, akkor sem érdemes megvenni 20-nál sokkal nagyobb PE-vel. Ennek az az oka, hogy elvétve akad olyan részvény, amelyik 20%-nál nagyobb növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül.

Lynch előnyben részesíti a kisebb, ismeretlen cégeket. A legnagyobb nyerők ebből a körből kerülnek ki. Tulajdonképpen azt a folyamatot ragadja meg a befektető, amíg egy jó minőségű, jó növekedést produkáló cég az ismeretlenségből, az alapok által kedvelt, nagy forgalmú tőzsdei cég lesz. Ennek megfelelően a vásárlás idején az intézményi tulajdon legyen alacsony ( mondjuk 35% alatt). Az intézményi hányad mellett, Lynch sokat hangsúlyozza, hogy járjunk nyitott szemmel és könnyen észrevehetjük azokat a még ismeretlen cégeket, amelyeknek jól megy a bolt  és még senki nem hallott róluk (mármint tőzsdei berkekben). Sok példát idéz, amikor ő is úgy vett észre cégeket, hogy vásárolt a közeli shopping centerben, a felesége vagy más családtagját kérdezte új (menő) termékekről. Ez a módszer persze csak azoknak működik, akik az USA-ban élve vásárolnak amerikai részvényeket.

További preferált elem az alacsony adósság. Szintén fontosnak tartja Lynch, hogy olyasmibe fektessünk, amit jól ismerünk, értjük, miről szól az üzlet. Legjobb ebből a szempontból, ha a saját szakmánk környékén keresgélünk először. Nem az aktuális csodarészvény vásárlását kell hajszolni, hanem jól bevált, unalmas és szürke vállalkozásokat. Nem tudom, hogy Lynch mondta-e, de az ő hozzáállását kitűnően jellemzi a mondás : "Olyan cégekbe fektessünk, amit egy hülye is jól tud vezetni, mert előbb utóbb hülyék fogják vezetni a céget".

Lynch fundamentális megközelítése azért sok hasonlóságot mutat Larry Williams illetve William J. O'Neil módszeréhez. Pontosabban az ő módszereik hasonlítanak Lynch-éhez. Technikai oldalról a kép egészen más. Lynch úgy, ahogy van, elutasítja a technikai alapú kereskedést. Már említettem, hogy nem javasolja a piacra lépés időzítését, de ennél még nagyobb bűne a stop loss elutasítása. Pfuj. A Lynch féle metodológia a kockázat kezelésére minimális diverzifikációt javasol (magánembernél 5-8 részvény), a negyedéves jelentések értékelését, és amikor a fundamentumokkal baj van (pl. csökken a növekedés), eladást. Ez elsőre nagy rizikóvállalásnak tűnik, de nem így van. Lynch szerint a következő fog történni  (a számok csak példák). Veszünk mondjuk 5 részvényt, és egy idő múlva (azért itt éves időtávról van szó!) 3 részvényről kiderül, hogy sehova sem tart, kicsit bukva, vagy kicsit nyerve tudunk kiszállni belőlük, a fennmaradó kettőből, az egyiken bukunk egy nagyobbat, legyen -35%, a másikban meg beletalálunk a dologba, és csinálunk 150%-ot. Ha kiszámoljuk, ez a portfolióra vetítve, huszonegynéhány százalékos hozamot jelent. A dolog lényege, hogy ha egy nagy nyerőt eltalálunk, az tisztes hozamot biztosít a teljes portfolióra.

Persze Lynch azért nem javasolja fűnek fának az ilyen stílusú befektetést. Szerinte az emberek többsége befektetési jegyek vásárlásával kiélheti rejtett meggazdagodási hajlamait, nagyobb fájdalmak nélkül. Aki mégis preferálja az egyedi részvényvásárlást és hajlandó elviselni a nagyobb árfolyamingadozásokat, azok számára Lynch javaslata egy relatíve kevés elfoglaltságot jelentő (a negyedéves jelentések olvasása, 5-10 részvényre), jól használható módszer.

Két könyvét olvastam a témában. One Up On Wall Street tartalmazza a fenti szabályokat is, de ennél azért sokkal több terület szerepel benne. Például ciklikus részvények vásárlása természetesen nem a fenti szabályok mentén történik, de elég jó a befektési alapokról szóló fejezet is. Beating the Street  inkább egyedi részvényekhez kapcsolódó fejezetekből áll, mit, miért vásárolt a szerző. Átlagos befektető számára talán kevésbé érdekes.

Bár Lynch esetében is hosszabb időtávról szól a stratégia, az ő könyvét (módszerét) nyugodt szívvel ajánlom mindenki figyelmébe. Egyrészt hiteles, ha egy nagy alapkezelő állítja, hogy kisebb munka befektetésével, rá tudunk verni a befektetési alapok hozamára. Másrészt Lynch stratégiája elég jól használható rövidebb távon is. Jómagam tőle tanultam a legtöbbet fundamentális oldalról, és a mai napig, döntően az általa hangsúlyozott szempontok szerint választok részvényt. 

  1. Alinea Kiadó:
    2008. 03. 11. 16:16

    Az említett Peter Lynch könyve magyarul is megjelenik Sikerrel a tőzsdén címmel.

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

András,

Azt azért megkérdezném hogy a 10 éves ciklusokat és a négy éveseket hogy kell érteni ? Mikor kezdődik és mikor végződik egyik és a másik?
Mert a 4 évesnél egyértelmüen a választási hatás van, de 2002-ben nem volt és 10 éves ciklus se ért véget. Ki tudnád ezt bövebben fejteni, akár megadva a ciklusok konkrét kezdetét végét ?

 

 

 election.gif

 

 

 

  1. import:
    2010. 02. 04. 20:52

    Spade' Csodálkoznál, hogy milyen egyszerűen lehet keresni, ha fegyelmezett vagy.
    buxer | 12.14.05 - 8:41 pm | #

    Buxi,

    Nemtom mit értesz fegyelmezettség alatt. De azért András is félreértelmezte az egyszerüséget, mert Lafrry stratégiája nem egyszerü hanem qrva bonyolult, legfeljebb csak egyszerüen hangzik....de hatalmas tudás kell hogy valaki megcsinálja...
    "
    A másik ok, a nyereség emelkedése. Ez előbb, vagy utóbb az árfolyam emelkedéséhez vezet. Tehát a legfontosabb részvényvásárlási kritérium az emelkedő nyereség"

    Hát bakker mondd meg hogy emelkedik-e a nyereség, mert hogy mi van a főcimekben az lof@sz meg kell nézni a mérleget eredménykimutatá
    st stb. mert az ENRONNAK is folyamatosan emelkedett a nyeresége...
    spade | 12.14.05 - 10:31 pm | #

    Az Enron EPS folyamatosan csökkent a crash előtt. Csak tényszerűen, Spade.

    Egyébként nyilván nincs 100%-os módszer, és valaki minél több munkát tesz a dologba, annál több jön ki belőle. Tehát senkit nem beszélek le az eredménykimutatás alaposabb vizsgálatáról, mégis Buxerrel értek inkább egyet, a fegyelmezettség sokkal többet számít, mint a negyedéves jelentések olvasgatása.
    andrás | 12.14.05 - 11:25 pm | #

    Na de barátaim,
    áruljátok már el mit értetek fegyelmezettség alatt ? Nem hiszem hogy ezt nekem kell mondanotok aki a pénzfeldobásos pozinyitásról és az MM-ről mint szigorúan betartandó startégiáról irkál..?????
    Vagy nem olvastok ?

    Nem azt irtam h a crash elött közvetlenül emelkedett hanem elötte, és valóban csökkent, de azért ebből nem következett azaz nem ebből következett a kress!?!?
    Azaz azt akartam irni hogy elötte nyilván azért emelkedett mert umbuldáltak tehát az EPS növekedés nem volt valós, na ezt qrva nehezen sütöd ki az tuti...
    spade | 12.15.05 - 4:50 pm | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Larry Williams stratégia

A legjobb könyv, amit az utóbbi időben olvastam The Right Stock at the Right Time Larry Williams-től. Nem vagyok egy tekintélytisztelő típus, de mivel elég meghökkentő kijelentéseket olvastam a könyvben, kicsit utánajártam Williams-nek. Ugyanis előtte semmit nem hallottam róla. Williams egy ismert trader, akiről megoszlanak a vélemények. Néhányan azt gondolják elavult módszereket képvisel, mások szerint nagy igazságok őrzője. Az tény, hogy kiemelkedő trader, a mai napig ő tartja a csúcsot a legjobb %-os eredménnyel ezen a versenyen, miközben a második legjobb eredményt a lánya (vajon kitől tanulta?) érte el. Williams nagyon sok könyvet írt, állítólag neki van a legtöbb könyve a híresebb kereskedők (magyarul: traderek) között. Ez utóbbi nálam inkább negatívum, mert aki sok könyvet ír, az talán inkább abból akar megélni, mint a tőzsdéből. Még egy negatívumot találtam a nem túl kimerítő keresgélés során, az ő nevével fémjelzett részvényhírlevél 15-17%-ot ért el az elmúlt 3-5 évben, ami jó eredménynek számít, de varázslatosnak semmiképpen.

A bevezetőt azért írtam ilyen hosszúra, mert a könyvben vázolt stratégia hihetetlenül primitív. Spade jókat mosolyog az egyszerű módszereken, de én imádom őket. És megint itt egy ember, aki halálra kereste magát egyszerű stratégiával.

Amint a címből azonnal kiderül Larry két dolgot tart fontosnak, a megfelelő időzítést, és a jó minőségű részvények vásárlását. A könyv első részében arról van szó, hogy egyáltalán mikor vásároljunk részvényt. A nagy léptéktől a kisebb felé haladva, Larry először kifejti, hogy az USA részvénypiacnak van egy 10 éves ciklusa. Az 1800-as évekig visszamenően tesztelve, az derült ki számára, hogy a 2-re, és 3-ra végződő évek általában egy hosszabb (kb. 5 évig tartó) bull kezdetei (messze a legjobb év ebben az időszakban az 5-re végződő). A bull időszak után, a 7-re végződő évek vége általában egy újabb jó belépési pontot szokott kínálni, egészen a 9-re végződő évekig. Ugyanis a 9-re végződő évek gyakran a 10 éves időszak maximumát produkálják. Amikor ezt a részt olvastam minduntalan le akartam esni a székről. Szeretem az egyszerűséget, de az hihetetlen, hogy ilyen egyértelmű kereskedési mintát adjon a piac.

A következő egy 4 éves ciklus, amiről már jómagam is hallottam. Eszerint a piaci minimumoknak van egy négy éves ciklusa. Ezt gyakran magyarázzák az elnökválasztási ciklussal, de vannak más magyarázatok is. Larry különösebben nem keresgéli az okát, csak vizsgálja a jelenséget. A 4 éves ciklus nem annyira megbízható, mint az előbbi, de különös jelentőséget kap, amikor egybeesik a 10 éves ciklussal. Ez legutóbb 2002-ben volt. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a könyv 2002-es keltezésű, míg jómagam a 2003-as kiadást olvastam (nem tudom változtattak-e rajta). Mindenesetre, Larry szerint ,amikor a két ciklus egybeesik, egy masszív bull piac jön. Nem szégyenlősködik, konkrétan megjósolja, hogy 2002 után egy 2006-ig tartó erős bull várható. Eddig ez maximálisan bejött (miért nem olvastam előbb ezt a könyvet ?).

Csökkentve az időfaktort ezután következik a sokak által ismert október-május időszak, ami historikusan legkedvezőbb a részvények számára. Ezeket a ciklusokat összerakva lehet keresni az aktuális mélypontot, ami ideális belépési lehetőséget nyújt. Tehát nem azt mondja, hogy vakon vásároljunk 10 vagy 4 éves, vagy október-május ciklus szerint, hanem ezekre a ciklusokra alapozva keressük az aktuális piaci minimumot. A mélypont megtalálásához említ néhány ismert módszert ( sentiment, short ratio), de messze a legjobban alkalmazható mechanikus jelzés a T bond volatility stop használata. Nem véletlen, hogy ezt tárgyalja legalaposabban.

A ciklusok ismeretével, az aktuális mélypont megtalálásával kimerítettük az időzítés lehetőségeit. A következő lépés a megfelelő részvény megtalálása, amikor vásárolni kell. A részvények ára két dolog miatt emelkedik Larry szerint. Egyrészt valós, vagy valótlan várakozások kialakulása mozgatja az árakat. Ez különösebben nem érdekel minket. A másik ok, a nyereség emelkedése. Ez előbb, vagy utóbb az árfolyam emelkedéséhez vezet. Tehát a legfontosabb részvényvásárlási kritérium az emelkedő nyereség. Ezen kívül két fundamentális tényezőt említ: alacsony adósság és a bennfentes vásárlás. Az alacsony adósság mintegy garancia a nyereség fenntartható növekedésére, a bennfentes vásárlás pedig előjele a jó idők eljövetelének. Ilyen egyszerű jó részvényt vásárolni. Emelkedjen a nyereség, legyen alacsony az adósság és ha a bennfentesek vásárolnak, még jobb idők jönnek.

Természetesen nem Larry Williams lenne, ha csak úgy megvenné ezeket a jó részvényeket. Itt is időzíteni kell. Az egyik egyszerű módszer az ár beesésére várni. Amikor emelkedik a nyereség, de az ár esett az elmúlt negyedévben, akkor vétel. Ilyesmire jó példa a JCOM sztori. Szintén jó lehetőséget nyújt a szezonalitás figyelése. Sok részvény produkál éven belül ismétlődő kereskedési mintákat. Természetesen érdemes figyelni a sentiment mutatókat is, erre komoly rendszert dolgozott ki a szerző, ami a részvényelemzők ajánlásain alapul, de említi a put-call ratio figyelését is. Végül statisztikákat mutat a legegyszerűbb fundamentális mutatók (PE, P/Cashflow, P/Sales, ROI) hatékonyságára is a megfelelő részvény kiválasztásában.

A fentieken kívül sok, a gyakorlatban jól hasznosítható információt tartalmaz még a könyv. Ezek közé tartozik, a rövid fejezetben tárgyalt, de annál jobban hangsúlyozott Money management , ezért is idéztem belőle. Szintén érdekes a befektetési alapokat felhasználó kereskedési rendszer, vagy a nagy kapitalizációjú részvények előnyben részesítése. Ez utóbbi különösen fájdalmas olvasmány volt. A szerző szerint azok a statisztikák, amelyek szerint a kis kapitalizációjú (magyarul: smallcap) részvények jobb teljesítményt nyújtanak, tartalmazzák az ún. "survivorship bias"-t. Azaz sok kis cég eltűnt a tőzsdéről, és azok teljesítettek jól, akik fennmaradtak. Tehát hamis a statisztika, miszerint a smallcap részvények jobban teljesítenek.

A könyv nagyon jó, mégsem ajánlom senkinek. Ennek az az oka, hogy szerintem elvétve akad olyan ember aki éves időtávban gondolkodva hajlandó kereskedni. Arról nem is beszélve, hogy a szerző által használt rendszerben a fundamentális információknak jelentős szerepe van. Éves időtávban gondolkodni, fundamentális információkat felhasználva, a mai kereskedők között nagyjából a "Marsról jöttem" megfelelője. Márpedig ez a stratégia erről szól.

  1. import:
    2010. 02. 04. 20:53

    Ez nagyon jó irás
    spade | 12.13.05 - 8:16 pm | #

    András,

    Azt azért megkérdezném hogy a 10 éves ciklusokat és a négy éveseket hogy kell érteni ? Mikor kezdődik és mikor végződik egyik és a másik?
    Mert a 4 évesnél egyértelmüen a választási hatás van, de 2002-ben nem volt és 10 éves ciklus se ért véget. Ki tudnád ezt bövebben fejteni, akár megadva a ciklusok konkrét kezdetét végét ?
    spade | 12.13.05 - 8:20 pm | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

I completely agree. This is why Larry Williams started his Chapter 13 of his book "Long-Term Secrets to Short-Term Trading", titled "Money Management the Keys to the Kingdom" with these words:


"Here it is, the most important chapter in this book, the most important chapter in my life, the most valuable thoughts I can transfer from me to you. I have nothing of more value that I could possibly give you than what you are about to learn. This is not an overstatement."

then ends it with:

"So there it is, my money management formula:

(account balance * risk percent) /largest loss = contracts or shares to trade.

There are probably better and more sophisticated approaches, but for run-of-the-mill traders like us, not blessed with a deep understanding of math, this is the best I know of. The beauty of it is that you can tailor it to your risk/reward personality. If you are Tommy Timid, use 5 percent of your bank; should you think you are Normal Norma, use 10 percent to 12 percent; if you are Leveraged Larry, use from 15 percent to 18 percent; and if you are Swashbuckling Sam or Dangerous Danielle, use in excess of 20 per cent of your account ... and go to church regularly.

I have made millions of dollars with this approach. What more can I tell you: you have just been handed the keys to the kingdom of speculative wealth."

http://www.elitetrader.com/vb/printthread.php?threadid=59325

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Komolyabb vízekre evezve, nézzük meg honnan szerezzünk ötleteket kereskedési rendszer fejlesztéséhez? Előzmény itt.

Első lépésben célszerű annak a gyártónak weboldalán, támogató fórumain keresgélni, akiktől a szoftvert vásároltad (ugye megvetted, amit pénzkeresésre akarsz használni). Itt a helyzet egyszerű, letöltöd a kódot, megfuttatod, és készen is vagy. Bár jómagam nem vetemedtem arra, hogy más rendszerét használjam, véleményem szerint ez is működhet. Tesztelni nyilván kell ezeket a rendszereket is, de nagyon sok olyat láttam már, ami első ránézésre használhatónak tűnt. Természetesen van sok gagyi, és biztosan nem ezek a világ legjobb rendszerei, de gondolom ez triviális. A világ legjobb rendszerét neked kell kifejleszteni, itt ugyanis kulcselem, hogy illeszkedjen a személyiségedhez, ami másnak jó, az neked lehet rossz is.

Mégsem javaslom, hogy ilyen egyszerűen old meg a kérdést. Egyrészt a legizgalmasabb részét hagynád ki a dolognak, mert saját rendszert fejleszteni olyan, mint egy új földrész felfedezése (a földrészek már elfogytak). Maradna az unalmas rész, mert mechanikus rendszerrel kereskedni az elképzelhető legunalmasabb tevékenység a világon. Másrészt a fejlesztési ciklus kihagyásával, jónéhány trükk elsajátítását is kihagyod, és ezekre az éles kereskedésben fogsz rádöbbenni, ami sok pénzedbe kerülhet. Tapasztalat nélkül, már valószínűleg a kiválasztásnál nem fogsz figyelembe venni fontos szempontokat, nem is beszélve az adott rendszer testreszabásáról.

Kész rendszer letöltése viszont ideális az alapok megtanulásához. Beállíthatsz különböző pozicióméreteket, stop, profit target szabályokat és utána tesztelheted milyen hatással vannak a hozamra, draw down-ra, találati arányra stb. Kezdőknek mindenképpen ilyen készen letölthető rendszerekkel történő játszadozást javaslok első lépésként.

Amikor az összes, a gyártó által rendelkezésre bocsájtott rendszer "nem megfelelt" minősítést kap tőled, még mindig érdemes az interneten próbálkozni. A legjobb kiindulási pont talán a Wealthlab ingyenes site. Itt nemcsak a kódot láthatod, hanem a rendszerek teljesítményét, és főbb jellemzőit is, sőt van toplista is. A teljesítményt csak iránymutatónak célszerű használni, egyrészt nem lehet tudni, pontosan hogyan tesztelnek, másrészt egy apró módosítás, szűrő beillesztése is radikális változásokat hozhat. Nekem az esetek nagyobb részében más eredmények jöttek ki, de a korreláció azért erős. A Wealthlab kódokat sajnos át kell írnod az általad használt rendszer kódjára, de itt nagy segítség, hogy weben elérhető helpet adnak az utasításkészlethez. Ez még mindig sokkal kisebb munka, mint nulláról kitalálni a kódot. Használhatod persze magát a Wealthlab-ot is fejlesztésre, de pusztán a kódolási munka megspórolása miatt ne válaszd őket. Annyira azért nem jók a publikált rendszerek.

A következő terület, ahol próbálkoznék, könyvek vásárlása. Sajnos kevés közvetlenül kereskedési rendszerekkel foglakozó könyv van (egyet ajánlottam már), de bármilyen (technikai) kereskedéssel fogalkozó könyv megteszi. A gyakorlatiasabbak általában tele vannak megvalósítható (avagy kipróbálásra érdemes) lehetőségekkel. Itt egy szűrőt azért érdemes bevetni, próbálkozz az egyszerűen megvalósítható ötletekkel!!!! Általában nehéz például grafikus formációkat leprogramozni. Aki egy füles csészét korrekten leprogramoz, azelőtt megemelem a kalapomat. Ne nehezítsd meg a saját dolgodat, kezd az egyszerű ötletekkel, könnyű például gyertya formációkat programozni, kitöréseket, gap központú kereskedést, pullback vagy momentum rendszereket. Saját, és nálam sokkal okosabb emberek tapasztalata is azt mutatja, hogy az EGYSZERŰ rendszerek jobban működnek.

Amennyiben a könyvtárad is ki lett pipálva, egyszerűen csak járj nyitott szemmel. Nap mint nap újabb és újabb ötletekbe fogsz botlani. Körülnézel az interneten és találsz ezer tanulmányt, ami statisztikai információkat tartalmaz a tőzsdéről. Olvasod a fórumokat, beszélsz nálad tapasztaltabb tőzsdésekkel, mindig fogsz hallani olyan információt, ami kihasználható. Az ötlet az utcán hever. Keresd azokat az információkat, amelyek azt mondják az előfordulások 60-70%-ban ez és ez történik. Pontosan erre van szükséged. A kereskedési rendszerek általában olyan eseményekre épülnek, amelyek valószínűsége 50% feletti. Például, ha a gap-ekről azt olvasod, hogy nagyobb valószínűsége van a bezáródásuknak, mint a nyitva maradásuknak, ez egy kihasználható esemény. Amikor Vakmajom azt írja, hogy erős trendben maximum 2.5 nap visszaesés van, ez egy kihasználható esemény. Amikor azt hallod, hogy a csökkenő volatilitás mellett emelkedő részvények valószínűleg tovább fognak emelkedni, akkor ez is felhasználható ötlet.

A felhasználható/kihasználható azt jelenti, hogy rendszerfejlesztésre. Azzal azért legyél tisztában, hogy a felmerülő ötletek többsége el fog vérezni. Egyrészt a fenti felsorolásból sem igaz minden állítás, pontosabban egyről tudom hogy nem igaz, egy másikról, hogy igaz, a harmadikkal meg nem próbálkoztam. Másrészt a statisztikai előnyök nagy része nem használható fel kereskedésre. Például, ha a gapek többsége záródik, de csak kis nyereséget produkáló mozgással, viszont a nem zárodó gapek nagy buktákat tudnak produkálni, akkor hiába van statisztikai előny, nem tudod a gyakorlatban kihasználni. A következő részben arról fogok írni, hogyan lehet a legkisebb munkával eldönteni egy ötletről, hogy tradelhető-e, vagy menjen a kukába.

Befejezésül még egy dolog. Nem véletlenül hagytam ki azt a lehetőséget, hogy a saját ötleteidet próbáld megvalósítani. Az a tapasztalatom, hogy a saját ötletek működnek a legkevésbé. Ez azon kívül, hogy tökhülye vagyok, abból az ősrégi megfigyelésből is származhat, miszerint a legjobb trade-k a józan ész ellen valók. Amit logikusnak gondolsz, az gyakran nem működik, és fordítva sem. Azt a módszert ugyan még nem próbáltam ki, hogy amit gondolok annak az ellenkezőjét próbáljam megvalósítani, de az a gyanúm, hogy jobban működne mint az egyenes út. Szerintem hatékonyabb a már statisztikailag tesztelt, kipróbált ötletekkel elindulni, mint a spanyolviasz feltalálásával foglalatoskodni. Aggódni nem kell, kreatívitásra így is nagy szükség lesz. Ezzel együtt gyakran le szoktam én is programozni a saját elgondolásaimat, kialakult kereskedési rutinjaimat ELLENŐRZÉSKÉPPEN. Néhány alkalommal így szoktattam le magam meglévő kereskedési technikákról, mert a program feketén-fehéren kimutatta, hogy a statisztikai valószínűségek ellen próbálok kereskedni. Ezzel a módszerrel sokat lehet finomítani a nagy tőzsdei bölcsességeken is (pl. "húlló késbe ne nyúlj", vagy a "trend is your friend", a stop loss kötelező használatát már nem is merem említeni).

Innumeracy 2

Már írtam erről a könyvről, de most, hogy befejeztem az olvasását, még néhány érdekesség.

Talán a legmellbevágóbb példa arra, hogy mennyire félrevisz a "józan ész" az orvosi tesztek esete. Tegyük fel, hogy van egy 98% pontosságú teszt egy ritka (de súlyos, bár ez a példa szempontjából lényegtelen, csak a hatás fokozására szolgál) betegség kimutatására. Szintén tegyük fel, hogy a betegség előfordulási valószínűsége 0.5%. Elvégzik rajtunk, és pozitív eredményt kapnak. Azonnal teljes összeomlásba kell-e zuhannunk?

Nem. Pozitív eredmény esetén, annak valószínűsége, hogy valóban betegek vagyunk kb. 20%.

A számolásokkal most itt nem untatnék senkit, de a dolog logikája azon alapszik, hogy a teszt hibaszázalékánál kisebb a betegség előfordulási esélye. Ezért nagyobb a valószínűsége, hogy egészségesek vagyunk, csak a teszt hibázott, mint a betegség + jó teszt esemény bekövetkezésének. Tehát ilyen esetekben hangos innumeracy kiáltásokkal boldogan a doktor nyakába borulhatunk.
Mielőtt valaki arra gondolna, hogy az egész orvostudomány a tesztjeivel együtt fabatkát sem ér, hangsúlyozom egyetlen tesztről volt szó. A többször elvégzett teszt természetesen már megbízható ereményt fog produkálni.

Szintén érdekes, amit a körülöttünk levő világ perszonalizációjáról, vagy az események megszűréséről ír Paulos. Ebben a folyamatban (is) eltorzítjuk a világ történéseinek valószínűségeit. Amikor egy nyári vasárnap végigsétálunk az utcán, csupa boldog és vidám embert látunk, de nem látjuk azokat, akik a négy fal között éppen súlyos depresszióval küzdenek, tegnap veszítették el valamelyik hozzátartozójukat, vagy éppen a gyereket verik puszta ököllel. Mivel a látható eseményeknek nagyobb hangsúlyt adunk, gyakran ránk törhet a "Miért éppen én velem történik mindez?" érzés, olyan eseteknél is, amelyek sok más emberrel is megtörténnek.

Kicsit közeledve a tőzsde és a pénz világához, még néhány Paulos megállapítás. Általában rosszul becsüljük meg a tétek valószínűséggel súlyozott értékeit. Itt előnyben részesítjük, a közeli, jobban átlátható, de kisebb nyereséget. Szintén rosszul itéljük meg a hosszú nyerő (vagy vesztő) szériák valószínűségét. Erre példa a "zsinórban 5-ször vesztettem, most már nyerni fogok" félrevezető érzése. Hibásan kezeljük a feltételes valószínűséget, és még sorolható (Paulos sorolja is rendületlenül) példák tömkelege, ahol rosszul mérjük fel esélyeinket, a rizikót, vagy csak a logikai kapcsolatokat.

A könyv legfőbb üzenete, hogy teljesen más világ lenne, ha helyesen mérnénk fel a valószínűséggel kapcsolatos történéseket. Aki ambíciózusabb, talán arra is gondolhat, hogy ő személyesen egy kis többlet munkával a számok világában, milyen előnyökre tehet szert a valós életben (emlékezzünk a részvényguru példára). Akit érdekelnek Paulos további gondolatai, itt elérhető a website-ja

Amiről az alábbi JCOM sztori eszembe jutott, az egy tegnapi vételem (tudom, hulló késbe ne nyúlj) :

 

sfcc.png

A cég 3 lépésben elvesztette értékének felét. Mit is tudunk róla?

- 100%-kal növekszik
- 10-es körüli PE
- bennfentesek veszik
- részvényvisszavásárlás
- a cég által nem materiálisnak nevezett rossz hírek

Akkor miért esett tegnap 26%-ot?

Aha. Az intézményi hányad 80% felett. Előbb eladni, aztán gondolkodni. Hihetetlen.

  1. import:
    2010. 02. 04. 21:00

    "
    On Thursday, Senate Finance Committee Chairman Charles Grassley, R-Iowa, sent a letter to SFBC's Chief Executive Arnold Hantman asking the company to meet with the committee by Dec. 16 to discuss allegations arising from an article published by Bloomberg. The article cast the company as a questionable patient mill that supplies poor immigrants to participate in clinical trials for pharmaceutical clients.
    "

    Hát ezért esik, ez egy funda stop-loss, gondolkodás nélkül ki kell vágni, ha igaz 0 dodót se fog érni.....
    spade | 12.02.05 - 8:15 pm | #

    Ráadásul egy szenátori vizsgálat kib@szottul elhúzódhat és ha semmi sem igaz akkoris árnyékot vethet hosszú ideig a cégre, nem holnap lehet vele duplázni, tartok tőle a felminősités is gyanús...
    szal lehet visszamegy lehet egy szent a cég, de túl nagy a kockázat.
    Szerintem.
    spade | 12.02.05 - 8:20 pm | #

    András,

    Jut eszembe, emlitetted h nem metastock progit használsz, akkor milyet ?
    Üdv
    spade | 12.02.05 - 9:56 pm | #

    Ez a funda stop-loss nagyon tetszik, mint kifejez és, de nem hiszem, hogy igaz. A hír, amit beírtál már több hetes, rég beárazhatta a piac.
    Én egyébként is az utolsó 26%-os esést kérdőjeleztem meg, amit egy, a cég által "nem materiális"-nak nevezett hír előzött meg, az egyik épületük statikai problémájáról.
    A szenátusi vizsgálódás valóban beárnyékolhatja a céget, ezzel egyetértek, a kérdés, hogy indokol-e ekkora esést és mi fog történni az elkövetkező időszakban. Szerintem lesz egy kis huzakodás, aztán szépen kímúlik ez a hír.

    Szerény véleményem szerint a túlzott esés oka, hogy az intézmények nem akarnak egy "problémás" cégben ülni év végén, prémium osztás előtt.
    andrás | 12.05.05 - 7:25 pm | #

    Amibrókert használok
    andrás | 12.05.05 - 7:26 pm | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

JCOM sztori

A JCOM-ra 2003 júniusában akadtam. A cég ebben az időben éppen áremelést jelentett be. Ez a legjobb fundamentális hír, amit el tudok képzelni. A piac is így reagált. A JCOM-ot egy német rapper (!) alapította, akinek az utazásai közben állandó problémája volt, hogy nem tudták elérni hivatalos és nem hivatalos ügyekben, fix számokon. Ennek megfelelően a cég hangposta, fax szolgáltatásokra használható telefonszámokat árul, amiket elektronikusan is el lehet érni a világ bármelyik tájáról. Elsősorban kisebb cégek haraptak a dologra, akiknek nem érte meg irodai infrastruktúrát fenntartani. A cég a telefonszámokért, és a használatukhoz szükséges programokért minimális előfizetési díjat kért. Az előfizetési díjakkal operáló vállalkozások hatalmas vonzereje, hogy kiszámítható, folyamatos árbevételt produkálnak. Ebben az időben a JCOM 50% körüli rátával növelte az árbevételét, és semmi jele nem volt a növekedés csökkenésének.

A probléma az volt, hogy a növekedési rátának megfelelő volt az árazása is, ezért - bár gondolkoztam rajta - nem szálltam be. Jim Cramer  a sokat szereplő részvényguru is az egekbe magasztalta a részvényt, de végül a józan eszemre hallgattam. Azóta egyébként Jim Cramer-t egyre inkább kontraindikátorként használom. A nyáron még tovább emelkedett a részvény, aztán októberben hatalmasatt esett. Először csak érdeklődve nézegettem, nem értettem mi történik. Kiderült, az esés elsődleges oka az volt, hogy a JCOM 2004-től kezdett adózni, mert addig a régebbi évek vesztesége leírható volt. Tehát a cég kilátásai nem változtak semmit, csak a bejövő 30-40%-os adó miatt VIRTUÁLISAN eltűnt a növekedés 2004-ben. Hát ezt mindenki tudhatta előre.

A fő probléma persze nem ez volt, hanem a magas intézményi hányad. A cég 80-90%-a intézmények kezében volt, és ezek a cégek az első triggerre rátenyereltek a sell gombra. Azóta is emlékszem, hogy az egyik intézményi szakértő azt nyilatkozta: előbb eladni, utána megnézni mi történt. Először láttam milyen, amikor sok intézmény tülekedik a kijárat irányába.

Az elkövetkező hetekben az árfolyam kb. a felére esett a nyári csúcsról, és kezdett nagyon érdekessé válni a részvény. Úgy gondoltam, megvárom a következő jelentést, és ha marad a növekedés, beszállok. Az idő akkor jött el, amikor a cég 2004 januárjában megerősítette az éves előrejelzését. Ekkor 15-ös forward PE környékén forgott a részvény, miközben 50%-kal növekedett. Nincs gyakran ilyen lehetőség. Azt gondoltam az ár vissza fog menni az előző csúcs környékére, és még ha várnom kell egy évet is, akkor is megéri a közel 100%-os hozam. A chartról látható, hogy pontosan ez történt, egy év alatt az ár visszament oda, ahonnan jött.

Én meg nem kerestem semmit. Az első probléma az volt, hogy a jó lehetőség miatt hatalmas poziciót vettem fel. A túlméretezett poziciókat meg rosszul bírja az emberfia. Emlékszem, próbáltam minél több információt összeszedni, bújtam a fórumokat és végül rá tudtak dumálni, hogy problémák lesznek a növekedéssel. Ebben sokat segített, hogy közben az ár ment lefelé. Mindenki a piac fensőbbrendűségét hirdette, nem lehetséges, hogy ilyen értékeltségen forogjon egy cég, ha nincsenek vele problémák. Probléma természetesen a legjobb cégekkel is van, mindez csak nézőpont kérdése (félig tele, vagy félig üres). A következő gond a sieléssel volt. Nincs annál rosszabb érzés, mint egy hatalmas, megkérdőjelezett pozicióval elutazni egy információs űrt jelentő, isten háta mögötti helyre. Végül úgy döntöttem radikálisan csökkentem a poziciót, és végül teljesen ki is szálltam (még egyszer viszaszáltam a részvénybe, de az egész történet annyira elvette a kedvemet tőle, hogy végül akkor is gyorsan eladtam).

Utána szép egyenletesen visszaemelkedett az előző csúcsra, pontosan úgy, ahogy eredetileg gondoltam.

A lehetséges tanulságok:

- egy jó kiinduló elgondolást is végre lehet hajtani csapnivalóan
- ne építs ki akkora poziciót, amit érzelmileg nem tudsz jól kezelni
- nyaralás/telelés előtt különösen ne
- a türelem egy igen lényeges erény a részvénypiacon (középtávú pozicióknál)

És még valami. Sokszor hallom azt a véleményt - főleg technikusoktól -, hogy a piacnak igaza van. Beesett az ár, tehát gond van a céggel. A JCOM esetében is ez volt a logika, előbb esett az ár, aztán mindenki megmagyarázta miért. Az esetek egy részében igaza van a piacnak, máskor nem. A piac (áralakulás) mindenhatóságába vetett hit szerintem ugyanolyan kevéssé jövedelmező, mint a teljes figyelmen kívül hagyása.

jcom.png

 

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Végre találtam egy rendes amcsi részvényt. M(u)MUS.

Elég érdekes a cég, zeneszerzéshez gyárt kütyüt, és közben előfizetői bázist is épít. Van benne némi "pump and dump", de további info itt található. Még majd megnézem alaposabban, de addig is felkérem Spade-t elemezze ki nekünk a saját rendszerével.

Várhatóan nagyon volatilis lesz, a mai kereskedésben volt 4%-os spread is a vételi és az eladási oldal között, az átlag is 1-2% körül alakult.

mmus.png

 

  1. import:
    2010. 02. 04. 19:57

    A gyors v éleményem a dologról nov 25-én meg kellett volna venni, valamint tegnap...a funda alaposabb elemzést igényel de kétségtelenül prosperáló negyedéve lehet tekintve a karácsonyt...az igazi kérdés az hogy mondjuk nov 4 elött észre lehetett-e volna venni...
    spade | 12.01.05 - 9:52 am | #

    A novemberi dátumokat nem értem. Ezt a részvényt egy kitörés alapú rendszer legkésőbb október 27-én megvette volna.
    andrás | 12.01.05 - 1:13 pm | #

    bocs okt. a november elírás.....
    spade | 12.01.05 - 1:54 pm | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

bbc.png

Közben újabb kínai került a portfolióba. Lassan kezdek hasonlítani valami China fund-hoz. Alapvetően nem szeretem az USA-n kívüli részvényeket, mert nehezebb őket értékelni, továbbá a részvénnyel együtt vásárolok egy beláthatatlan országkockázatot is (pl. a cégvezetőket nem sittelik le, ha csalnak). De most úgy tűnik, az aranyláz helyszíne ázsiában van.

Még valami. Mivel kereskedési rendszerekről értekezem a blogban, olyan érzést kelthetek mintha a beírt poziciók valami szisztematikus rendszerből származnának. Ez nem így van. A blogba csak középtávú poziciókat írok be, mert az ezekkel kapcsolatos információk rögzítése fontos számomra. A beírt poziciók 80%-ban manuális (főleg fundamentális alapú) választások. A cél a döntéssel kapcsolatos információk felhalmozása, és esetleg későbbi elemzése. A szisztematikusan használt rendszereimben általában a ticker kódon kívül nem sokat tudok az adott pozicióról, nincs mit írni róluk.

Szintén Spade írta:

A másik "Professional Stock Trading: System Design and Automation " forráskódjait emlitetted Neked megvannak ? Mert szivesen megnézném mert azokból kiderül hogy milyen kaliberü a könyv érdemes-e rá egyáltalán vesztegetni az időt..

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Aranyos vagy. Azt írtam jó köny, erre visszajösz, hogy érdemes-e vesztegetni rá az időt. Szerencsére nem vagyok sértődős.

A forráskód a könyben teljes egészében szerepel, de csak papíron. CD-n nem adták oda, azt külön árulják. Az elektronikus forráskód engem nem érdekel, mert nem Tradestation-t használok, a könyv bőven elegendő. Számomra annyi a jelentősége, hogy PONTOSAN látom, mit csinálnak, és ha le kell programozni, nem kell ötletelni a megvalósításon.

  1. import:
    2010. 02. 04. 20:05

    Nem arra gondoltam hogy nem értékes a könyv, hanem inkább arra hogy számomra lehet-e uj ismeret ez derül(het)ne ki abból amit mondtam. Mert azért gondolj bele a könyvet megrendeled a leszállitás 3 hét most hogy jön a karácsoöny lehet 2 héttel megcsúszik, aztán 1 hét amig az ember végigrágja magát, és hát senki sem jár térdig az időben sajna
    üdv.
    spade | 11.30.05 - 9:35 am | #

Figyelem: az immáron megszűnt freeblogról megmentett és újra publikált aranyláz posztok semmilyen formában sem képezik az én tulajdonom, és az abban foglaltakért semmilyen felelőséget sem vállalok. Ha a szerzőnek (András) kifogása merül fel az újbóli publikálást illetően, kérem, kommentben vagy üzenetben keressen meg.

Kedves András,
Ezt irod a könyvek között valahol:
"
A könyvben még említették, hogy relatíve nagy tőke kell hozzá (1 millió USD?) és sok piacot kell figyelni (részvény deviza, nyersanyag) mert ritkán jönnek a jelek. A nagy tőke igény indoklását pontosan nem értettem (a magas drawdown-hoz értelemszerűen köze van), már csak azért sem mert jómagam is használok ilyen rendszert diszkrét módon, jóval kisebb tőkével.
"
Ennek az az oka hogy pl. a turtlek az összes meghatározott piacon levő signalt megjátszották (meg kellett játszaniuk) és 4k-val amiből 1k volt esetleg 40000 dollár...innen a nagy pénzszükséglet, de hogy a nagy pénz miért jelent nagyobb nyerési esélyt
olvashatsz a blogomban

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ezt értem, ha csak nyersanyag és deviza piacon játszottak, ahol relative kevés jó lehetőség adódik, de nagy az egy pozicióra eső pénzigény. A kérdés az, miért nem játszottak a részvénypiacon? Itt is mindig vannak nagyon jól trendelő részvények és akármilyen kis pozicióval lehet tradelni. A részvénypiacon pontosan fordított logika érvényes, minél nagyobb tőkéd van, annál nehezebben találsz szépen trendelő részvényt, likviditási okokból (a kisebb forgalmú részvényekre jellemző a hosszabb trendek kialakulása).

Tehát akkor a kérdés, miért nem használható a rendszerük a részvénypiacon?

süti beállítások módosítása